Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

Pro Urbe - Kiskunhalas városáért díjazott Péter Imréné Franciskovics Annával beszélgettünk

Műsorvezető: 2016. május 11. szerda, 08:53 Meghallgatva: 1078 alkalommal

Kiskunhalason a Pro Urbe-díjat két évente ítélik oda. A díszpolgári cím után a második legrangosabb városi elismerés, melyet idén a Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar mellett Péter Imréné Franciskovics Anna vehetett át, a Város Napja alkalmából rendezett ünnepségen. 

Dr. Bognárné Nagy Éva a következő méltatás kíséretében adta át a díjat Péter Imrénének:  

Nagy örömmel méltatom e mostani ünnepélyes alkalommal Péter Imréné Franciskovics Annát, mint a Szilády Áron Református Gimnáziumban volt munkatársamat. „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, izgalmát, megtanulja szeretni azt, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” /Szentgyörgyi Albert/  

A tanár minden gondolata, terve az kell, hogy legyen: életrevaló, becsületes embereket neveljen, tanítson, adjon olyan alapokat, amelyek biztosítják az egy életre való tanulás lehetőségét. Aki egész életében tanított, s több mint 40 év után is ugyanolyan energiával, hittel, odaadással végzi a dolgát, mint kezdő tanár korában, arra oda kell figyelni, mert ő nem a megélhetés miatt dolgozik, hanem mert erre hivatott. Péterné Ani így tanított egész pályafutása során. Ám nemcsak tudást adott tanítványainak, hanem arra is figyelt, amit Saint-Exupery írt egy helyen. „Ha hajót akarsz építeni, azzal kezdd, hogy a munkásokban ébreszd fel az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt.” Péterné Ani így tanított és megszeretette tantárgyait. Mindig a tanulók között volt, nem ismert fáradtságot, ha az iskoláról volt szó. Igazi tanáregyéniségként példát mutatott a fiatal kollégáinak, segített, hogy a túlmodernizált világ ne sodorja el őket. Haladjanak a korral, de őrizzék meg az oktatás emberarcúságát. A diákokkal való viszonya is példaértékű. A tanulók iránti tisztelet, szeretet, ugyanakkor szigor és következetesség jellemezte a velük végzett munkát. Hogy művész volt-e vagy mester? Véleményem szerint a jó tanár egyszerre életművész és bölcs mester, aki különösen az idegen nyelvi órákon mindig interakcióban volt diákjaival, mindig érdekessé tette az időnként száraz nyelvtani anyagokat, figyelve a tantárgyi koncentrációra, az irodalomra, történelemre és az idegen ország megismerésére is. A tanárnő 1972 óta tanít Kiskunhalason. A Fazekas Gábor Utcai Általános Iskolában kezdte pályafutását. Hamarosan az iskola orosz nyelvi munkaközösség vezetője, majd 1982-1989 között igazgatóhelyettese volt. Rendszeresen részt vett a nyári nemzetközi orosz nyelvi táborokban, ahol orosz diákok és tanárok segítették a nyelvgyakorlást magyar társaiknak. Iskolai és városi orosz nyelvi versenyek szervezése és lebonyolítása, a diákok felkészítése volt feladata területi munkaközösség-vezetőként. Több ízben tolmácsolt oroszul a városi és iskolai rendezvényeken. 1995-ben német nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát szerzett a József Attila Tudományegyetemen, kitűnő minősítéssel. Egy bajorországi intenzív német nyelvi kurzus adott lehetőséget a kapcsolatfelvételre a forchheimi iskolával. Ezt az iskolai kapcsolatot vitte át az ÁMK-ba és a Sziládyba is úgy, hogy volt iskolája, a Fazekas továbbra is részt vett benne. Az ÁMK-ban 1996-1997-ig tanított német nyelvet. Ekkor alakították meg a Diákkapcsolatok a Nyelvtanulásért Közalapítványt, melynek elsődleges célja volt Halas és Kronach diákjainak cseréje a nyelvtanulás érdekében. Aktívan közreműködött a város és a szakmunkásképző diákcsere programjaiban. Az alapítvány keretében pedig városi német nyelvi tanulmányi versenyeket szervezett. A Szilády Áron Református Gimnáziumban 1997-ben kezdte el munkáját és tanított 2010-ig. Német szakos tanár, osztályfőnöki majd német-munkaközösség vezető volt. A diákcsere kapcsolatokban megkezdett munkáját iskolánkban is folytatta teljes szívvel és lélekkel. Kezdeményezője volt, majd kollégái segítségével éveken át dolgozott a kronachi, forchheimi és litván a testvériskolai kapcsolatokban valamint a négy évig tartó portugál iskolai programban. Aktív kapcsolatot tartott a megyében élő német nyelvű emberekkel, rendszeresen hívta őket rendezvényeinkre. Tizenöt éven át szervezte a Herbert Schwarz gyűjteményéből származó, kronachi kisgrafikai kiállításokat a Szilády Galériában, majd folytatta városi rendezvényként. A Pro Lingua Idegennyelvi Alapítvány elnökeként 1998-2015-ig szervezte, irányította az alapítvány munkáját, intézte az ügyviteli feladatokat. Rendszeresen vitte diákjait színházlátogatásra a Szekszárdi Német Színházba. A Szülők Iskolai Közösségének összekötő tanáraként szervezte a szülőkkel a szülők-nevelők jótékonysági bálját, mely az ő tevékenysége idején lett hagyomány a gimnáziumban, és mindig nagyon sikeres volt. Városi Némettanárok Klubjának alapító szervezője a 90-es években. Német Kisebbségi Önkormányzat megalakulásától folyamatos kapcsolattartás, pályázatok írása, részükre karácsonyi műsorok szervezése, összeállítása volt a feladata, melynek örömmel tett eleget. Nemzetközi ifjúsági találkozó főszervezője volt 2004-ben, Magyarország EU-ba lépésének alkalmából. Kiskunhalas Város Közoktatásért díjat kapott 2008-ban, a gimnáziumban végzett munkájáért Pro Schola díjat 2009-ben. 2014-ben, a Kiskunhalas-Kronach testvérvárosi kapcsolatok huszadik évfordulójára készítette el a Halló, Európa című krónikát, melyben leírta az iskolai és a városi diákkapcsolatokban végzett sokrétű munkájának két évtizedét. Fontos dokumentum mind a város mind az iskolák számára. Természetesen teljességre nem tudtam törekedni idő hiánya miatt, hiszen a felsorolás még folytatódhatna, s nem maradt más hátra, mint a városi önkéntesként vállalt feladatainak sora. Folyamatosan aktív tagja a testvérvárosi és egyéb német kapcsolatoknak 1994 óta. Tolmácsolással, programszervezéssel, idegenvezetéssel az ország különböző városaiban, vendégekkel való foglalkozással, szállásadással, ügyintézéssel, levelezéssel segítette és segíti ezeket a programokat. 2010 óta szervezi a Kronachi Baráti Társaság programjait, rendszeres látogatásait Kronachba és környékére a Városi Vegyes Kar tagjaival való együtt. Rotary Klub – Herbert Schwarz közvetítésével adományozás lebonyolítsa a katolikus templom felújításához. Állandó résztvevője a testvérvárosi közös események szervezésének Juhász Gábor kérésére. 2009-től tagja egy nemzetközi női szervezetnek, melynek célja a világ minden táján élő nőtársaink életének, munkájának megismerése, baráti kapcsolatok építése, kultúrák és hagyományok közvetítése. Belépése előtt kezdett angolt tanulni és elvégezte az idegenvezetői képzést, melynek nagy hasznát veszi az utazások során. Ausztrál-magyar nyelvi programot indított el 2013-ban. Ennek keretében Ausztráliában élő, magyar kötődésű fiataloknak van lehetősége a magyar nyelv hazai gyakorlására a Sziládyban. Fogadó iskolaként a jövőben a Bibó Gimnázium is belép a programba. Egyre bővülő baráti körének szívességből utakat szervez, idegenvezetéseket tart bel- és külföldön. Elmondottak alapján úgy érzem, hogy Kiskunhalas pedagógus társadalmának olyan kiemelkedő személyisége, aki emberként, munkatársként, barátként a város szellemi gazdagításához minden tekintetben hozzájárult hatalmas hivatástudattal. Szeretettel végezte  40 éven keresztül és folytatja ma is a tanári munkát. Kiskunhalas városa is büszke lehet arra, hogy egy ilyen értékes ember és szakember tehetségét, tudását, pedagógiai kvalitását Kiskunhalas szolgálatába állította. Így munkája, példamutató személyisége érdemessé tette őt a Kiskunhalas Városért kitüntetésre.

Adás hallgatása