Szűcs Károly művészettörténészt sokan ismerik városunkban, de talán az életének kezdeti szakaszát, gyermek és ifjúkori éveit jóval kevesebben. Talán a régi tanítások igazsága, "Dicsőség, szégyen - egyforma félelem. Mert az emberek szorongva szerzik meg és vesztik el" - juthat eszünkbe leginkább Karcsit hallgatva. Őt mindig is kevéssé izgatta mit gondolnak róla, ezért is vonzódott már ifjan is a művészvilág szereplőihez, hisz a művészet legtöbbször formabontó, újat, igazat megszólaltató renitensnek tartott képviselői mindig is közel álltak a szívéhez. Hogyan talált rá a fotózásra, hogyan lett szerelmese a hosszútávú bicajozásnak és milyen testi-lelki megtisztító hatással van rá a fizikai erőpróba, megtudhatják, ha velünk tartanak!