A Tudomány mai állása - Miért nem szeretik a macskák a vizet?

Vannak madarak, amelyek szinte soha nem szállnak le a földre. A szóban forgó fajok többsége kizárólag azért száll le, a hogy életet adjon az utódoknak. Ezekből a madárfajokból nincs sok, és nem is tudjuk hogyan csinálják. SARLÓSFECSKÉK: Ide valójában két faj is besorolható: a közönséges sarlósfecske (Apus apus) és a havasi sarlósfecske (Apus melba). Mindkettőjükre jellemző, hogy életük nagy részét a levegőben töltik: ott esznek, isznak és ott alszanak. Kizárólag a párzás és a fészkelés kedvéért szállnak le a földre. https://index.hu/tudomany/til/2018/09/04/ezek_a_madarak_szinte_soha_nem_szallnak_le_a_foldre/

Miért nem szeretik a macskák a vizet? Mindenki, akinek valaha volt macska a közelében, jól tudja, hogy egy kis fröcsköléssel garantáltan ki lehet kergetni a világból. Ami, elég furcsa, mert a macska tud úszni, ha szomjas, iszik a vízből, és kíváncsi is rá. Mégis, az egész fajra jellemző tulajdonság hogy nem szeretnek vizesek lenni. Persze akadnak egyéni kivételek, és rá is lehet nevelni egy macskát a fürdésre. Vajon milyen evolúciós előnyük származik ebből, hogy kialakult ez a szokás? Miközben a kutyák például kimondottan szeretnek fürdeni. A jelenségre többféle választ adnak az etológusok. https://index.hu/tudomany/til/2018/09/06/miert_gyulolik_a_macskak_a_vizet/

Baktériumok hemzsegnek az ágyneműnkben. Életünk egyharmadát ágyban töltjük. Azonban ezen a helyen nagyon hamar kialakul egy baktériumokból, gombákból és más allergénekből álló tenyészet, állítja Philip Tierno, a New York-i Egyetem mikrobiológusa. Ha ezeket túl soká hagyjuk az ágyneműben szaporodni, akkor akár meg is betegíthetnek bennünket. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk, legalább hetente cserélni, vagy mosni kéne a huzatokat és a lepedőket. http://www.origo.hu/tudomany/20180903-mikrobiologia-ijeszto-gombak-es-bakteriumok-hemzsegnek-az-agynemunkben.html?utm_source=fb&utm_medium=origo&utm_campaign=tudomany

Napirenden van az óraátállítás eltörlése. Az óraátállítás ötletét Benjamin Franklin amerikai feltaláló, demokratikus politikus, akkori párizsi nagykövet vetette föl először 1784-ben. Azt javasolta a franciáknak, hogy kezdjék korábban a napjaikat, hogy spórolni tudjanak a gyertyával.
A nyári és a téli időszámítást 1916-ban vezették be Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában, hogy az első világháború alatt csökkentsék az áramfogyasztást. Még ugyanebben az évben követte a példájukat a Brit Birodalom és Franciaország. A cél az volt, hogy a világosság idejére helyezzék át a tevékenységeket, és így csökkentsék a mesterséges világítást. A Magyar Alvás Szövetség közleményben hangsúlyozza, az alvás és az ébrenlét évezredeken át kialakult természetes ritmusának (cirkadián ritmus) mesterséges megzavarása az emberi szervezetre negatívan ható fáziseltolódási következményekkel jár. Az óraátállítás eltörlését az Európai Bizottság kezdeményezte, mivel a közvélemény-kutatásban megkérdezettek 80 százaléka a megszüntetése mellett foglalt állást. A változtatást a tagállami kormányoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, hogy hatályba lépjen. Persze kérdés, hogy az Unióban, illetve Magyarországon a nyári, vagy a tél időszámítás marad-e. http://www.ng.hu/Civilizacio/2018/09/04/Europai-donteshozok-elott-egy-szaz-eve-vitatott-modszer

Nem adták fel a Marsjáró megtalálását. A NASA(hivatal) negyvenöt napig fog aktívan próbálkozni a porvihar miatt elnémult Opportunity Marsjáró felébresztésével, ha a kutatójármű feletti égbolt elég tisztává válik a kommunikációs kapcsolat helyreállításának megkezdéséhez. Az űreszközzel június elején szakadt meg a kapcsolat, amikor hatalmas porvihar alakult ki a vörös bolygón, megakadályozva, hogy a kutatójármű napenergiával üzemelő elemei fel tudjanak töltődni. http://www.origo.hu/tudomany/20180903-masfel-honapot-ad-maganak-a-nasa-a-porvihar-miatt-elnemult-marsjaro-felebresztesere.html?utm_source=fb&utm_medium=origotudomany&utm_campaign=tudomany

Tervbe vették a Holdon való építkezést. Porból készült téglákat terveznek, amelyekből utakat, indítóállásokat vagy akár lakóépületeket is építhetnek. Miközben mindenhol a Marsról és a bolygón való élet lehetőségéről lehet hallani, az Európai Űrügynökség egy sokkal közelebbi célpontban gondolkodik. Az ESA szakemberei olyan építőanyagot terveznek, amiből akár lakóépületeket is lehetne építeni – a Holdon. http://hvg.hu/tudomany/20180830_Mar_a_Holdon_valo_epitkezesre_keszul_az_Europai_Urugynokseg

25 napig volt levegőben egy napelemes repülő. Az egyik repülőgyártó cég régóta tökéletesítgeti napelemes robotrepülőgépét, amellyel most minden korábbi rekordot megdöntöttek az egyhuzamban repülés terén. http://hvg.hu/tudomany/20180813_airbus_ron_zephyr_napelemes_repulogep

Tengervízben lebomló műanyagot fejlesztettek ki. Az újítás a Kínai Tudományos Akadémia munkatársainak nevéhez fűződik. Szén-dioxid és víz lesz a műagyagból, a természetben előforduló mikrobák által, így az nem szennyezi tovább a környezetet. A kutatók szerint az általuk kifejlesztett műanyag akár már néhány nap alatt képes lebomlani, a hátramaradó molekulák pedig nem jelentenek veszélyt a vizek élővilágára. http://hvg.hu/tudomany/20180906_Tengervizben_lebomlo_muanyagot_fejlesztettek_ki_kinai_kutatok

Jó, hír a fővárosból Bp: Higiéniai bevonattal vigyáz az utasaikra a közlekedési vállalat. A mozgólépcsők korlátjai mellett már a felújított szerelvényeken is alkalmazzák a bevonatrendszert.
A technológia sajátossága és hatása abban rejlik, hogy egy úgynevezett foto-katalitikus – mesterséges fénnyel is működő – védőbevonatot képez a felületen, így mintegy 90 százalékkal csökken a szennyezettség, ezzel a kórokozók megjelenésének esélye is. A titán-dioxidot, mint katalizátort felhasználva, a fény segítségével éri el a kívánt védőhatást a megoldás. A bevonatrendszer molekuláris szinten épül bele a felületekbe, ezáltal akár egy éven keresztül is védőréteget tud képezni a felszínen, ezzel is drasztikusan mérsékelve a mikrobák megjelenését. http://www.origo.hu/gazdasag/20180904-bkv-influenza-vedobevonat-jarmu-megbetegedes.htmlutm_source=fb&utm_medium=origo&utm_campaign=gazdasag