Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

A Tudomány mai állása - Tudományos áttörés: megtalálták az első holdat, ami nem a Naprendszerünkben kering

Műsorvezető: 2018. október 16. kedd, 12:58 Meghallgatva: 226 alkalommal

Történelmet ír a Voyager 2 szonda azzal, hogy kilép a csillagközi térbe. Valószínűleg még a NASA (hivatal) szakembereinek is csak a legvadabb álma szólt arról, hogy a Voyager-program hosszú évtizedeken át sikeres lesz. Márpedig ez történt: 1977-ben lőtték fel először a Voyager 2-t, majd a Voyager 1 űrszondát, amelyek a mai napig működnek. Előbbi célja a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz elérése volt, utóbbi céljaként pedig a Jupitert és a Szaturnuszt jelölték meg a tudósok. Ehhez képest a Voyager-1 2012-ben elhagyta a Naprendszert, azóta a csillagközi térben utazik. Bár ez roppant nagy távolságot jelent, a NASA szakembereit ez nem hozta zavarba, és 2017 decemberében megcsinálták a "lehetetlent": 37 év után bekapcsolták a tőlünk 21 milliárd km-re lévő űrszonda hajtóműveit.

Tudományos áttörés: megtalálták az első holdat, ami nem a Naprendszerünkben kering. A világon először sikerült a csillagászoknak egy olyan holdat felfedezniük, amely egy távoli csillag körül keringő bolygóhoz tartozik. A kutatók szerint mindez mérföldkő lehet a bolygórendszerek kialakulásának megértésében. A csillagászok régóta úgy sejtik, hogy az exobolygóknak – vagyis azoknak a bolygóknak, amelyek a Naprendszeren kívül, idegen csillagok körül keringenek – lenniük kell exoholdjaik. Ezek felfedezése azonban a rendelkezésre álló technológia miatt lehetetlen vállalkozás volt – idáig. https://hvg.hu/tudomany/20181004_Megtalaltak_az_elso_Naprendszeren_kivuli_holdat

Több tucat ókori hajót találtak a görög partoknál. A Földközi-tenger legnagyobb hullámsírjára bukkanhattak Görögországban, az Égei-tenger keleti medencéjében fekvő Fúrni-szigetcsoportnál, ahol 2015 decembere óta legkevesebb 58 ősi hajó maradványait találták meg. https://444.hu/2018/10/11/tobb-tucat-okori-hajot-talaltak-a-gorog-partoknal

Kipróbálták a szupergyors internethálózatot Magyarországon. Az elérhető leggyorsabb vezetékes internet sebességét egyesíti a vezeték nélküli hozzáférés előnyeivel az a technológia, melynek tesztelése most kezdődik. A szabad ég alatti tesztjei is megkezdődtek annak a vezeték nélküli adatátviteli technológiának, amely az infravörös tartományban milliméteres hullámhosszon működik, és kifejezetten arra optimalizálták, hogy a sűrűn lakott városi területeken nagysebességű internetkapcsolatot biztosítson. Két helyen indult tesztüzem: korábban Kuala Lumpurban és nemrég Magyarországon a Cegléd környéki Mikebudán és a Veszprém megyében található Márkón. https://hvg.hu/tudomany/20181012_facebook_tip_terragraph_tesztmagyar_telekom_budapest_deutsche_telekom

Akár 20 évvel a diagnózis előtt látszanak a cukorbeteség jelei. A megemelkedett vércukorszint és az inzulinrezisztencia már akár két évtizeddel a 2-es típusú diabétesz kialakulásának megállapítása előtt megfigyelhető – állapították meg japán kutatók. A szakértők szerint sokkal korábbi életkorban van szükség a betegség kialakulása elleni beavatkozásra. https://hvg.hu/tudomany/20181009_diabetesz_cukorbetegseg_jelek_vercukorszint_inzulinrezisztencia

A nagycsalád védelmet nyújt a rák ellen. A sokgyerekes családokban kisebb a rák megjelenésének kockázata – állapították meg svájci és ausztrál tudósok egy világszintű kutatás során. Meglepő módon a férfiakat jobban védi a nagycsalád, mint a nőket. Az összefüggést a tudósok 178 országból származó adatok értékelésével állapították meg. A Zürichi Egyetem minapi közlése szerint minél kisebb egy család, annál gyakoribbak a különböző rákfajták. Ez a hatás független a bevételtől, a városiasodás mértékétől vagy a kortól. Védőhatása azonban nemcsak a közvetlen család (szülők és gyerekek) méretének van, hanem annak is, mekkora a tágabb család. http://www.origo.hu/tudomany/20181010-a-nagycsalad-vedelmet-nyujt-a-rak-ellen.html?utm_source=fb&utm_medium=origo&utm_campaign=tudomany

Ha speciális a betűtípussal nyomtat ki valamit, könnyebben megjegyzi majd a szöveget. Főleg az iskolások lehetnek az ausztrál tudósok által készített betűtípus legnagyobb nyertesei, az új jel ugyanis segít, hogy a leírt szövegeket könnyebben megjegyezze az olvasó. Több száz diákon tesztelték, meglepő eredmény született. A legtöbben talán nem is gondolnánk, hogy az elolvasott szöveg megjegyzéséhez bizony a használt betűtípusnak is köze van. Legalábbis erre jutottak az ausztráliai Royal Melbourne Institute of Technology (RMIT) kutatói a SansForgetica nevű típus tanulmányozása közben. https://hvg.hu/tudomany/20181010_sans_forgetica_betutipus_memoria_szovegolvasas_royal_melbourne_institute_of_technology_rmit_betu_betukeszlet

Bemutatunk egy módszert, amellyel bármi megjegyezhető. Ha azt mondjuk, hogy pí, valószínűleg mindenki ugyanarra a végtelen számra gondol: 3,14. A matematikában jártasabbak talán még odáig is elmerészkednek, hogy 3,1415 tízezred. Vannak azonban olyanok, akik ennél jóval több számot tudnak felsorolni a píből, vagy mások számára megjegyezhetetlen mennyiségű információt tudnak elraktározni az agyukban: a pí értékét például több mint százezer tizedesjegyig tudják. A japán, most 72 éves Haragucsi Akira még 2006-ban bizonyította be, micsoda ereje van a tanulásnak: összesen mintegy 111 700 számjegyet (tizedesjegyet) memorizált a píből, több mint 16 órán át tartott neki elmondania. Jelenleg ő a pí világbajnoka, bár Guinness-rekordként sosem hitelesítették az eredményét. Ezt a címet a 23 éves indiai Rajveer Meena tudhatja magáénak, aki 2015 márciusában mintegy 70 ezer jegyet sorolt fel a píből – 9 óra és 7 perc alatt. Eredményével példát is mutatott: a világ egyik legszegényebb régiójából érkező fiatal a világ legnehezebb versenyét nyerte meg ezzel. Hogy ki hogyan trenírozza magát egy ilyen megmérettetésre, az egyéntől függ, van azonban egy dolog, amiben mindannyian azonosak. Ez pedig nem más, mint hogy a számok felsorolásához egy történetet találnak ki, Haragucsi például a japán katakana írásrendszer karaktereihez párosít számjegyeket. Így amikor felsorolják a számokat, valójában ezt a történetet mesélik el maguknak, csak a történéseket számmá konvertálják, és ezt mondják ki hangosan. https://hvg.hu/tudomany/20181011_memoria_atleta_memorizalas_agy_agytorna_hogyan_tornaztathatom_az_agyamat

Adás hallgatása