A Tudomány mai állása - Átadták a világ leghosszabb tengeri hídját Kínában

Minden eddigi űreszközhöz képest közelebb került a Naphoz a Parker SolarProbe űrszonda. A Parker a napokban döntötte meg a Helios-2 amerikai-német űrszonda 1978-os rekordját, a 43 millió kilométeres távolságot a Naptól. És még közelebb fog kerülni a csillaghoz, mivel annak külső légkörébe, a koronába fog merülni rövidesen. A Nap felszínétől 24 millió kilométerre fog elhaladni. Az autó méretű űrszondát olyan vastag hőpajzssal borították be, hogy kibírja a hatalmas hőt és sugárzást. A Parkert, melyet a NASA augusztus elején bocsátott fel a Nap légkörének tanulmányozására, 24-szer fogja megközelíteni a Napot a következő hét évben, amikor a Nap felszínétől mért legkisebb távolsága 6 millió kilométer lesz.
https://hvg.hu/tudomany/20181030_nasa_parker_solar_probe_kozel_a_naphoz

Elfogyott az üzemanyag a NASA legsikeresebb űrszondájából, a Keplerből. A NASA( hivatal) szakemberei még utoljára le tudták tölteni az utolsó tudományos megfigyelés adatait, majd végleg nyugdíjazták a Kepler űrtávcsövet. Régóta tudni lehetett már, hogy az emberiséget értékes ismeretekkel gyarapító Kepler űrtávcső már nem bírja sokáig, júliusban azonban még reménykedni lehetett abban, hogy az utolsó adatokat el tudja küldeni a Földre a szerkezet. Most azonban a Kepler űrtávcső örökre elnémult. A NASA bejelentése szerint kilencévnyi működés, 19 megfigyelési misszió és több mint 2600 felfedezett exobolygó után az űrtávcsőből végleg elfogyott az üzemanyag a további tudományos munkához. A szakemberek ezért úgy döntöttek, a Földtől biztonságos távolságba állítják az eszközt. https://hvg.hu/tudomany/20181031_nasa_kepler_urteleszkop_kikapcsolasa

Kína 2020-ra fellőne egy mű-Holdat, ami bevilágítana egy egész várost. Nagyszabású tervvel állt elő a kínai űrprogram fő beszállítója: egy fénylő mű-Holdat lőnének fel a világűrbe, ami miatt nem lenne szükség többé az utcai lámpákra. A projekten dolgozó kínai szakemberek elképzelése, hogy a Kína délnyugati részén található tartomány, Szecsuan fővárosa, Csengtu fölé egy mű-Holdat lőnek fel, amely a Nap fényét tükrözve képes lenne kiváltani az utcai lámpák használatát a 14 milliós városban.https://hvg.hu/tudomany/20181019_Mesterseges_holddal_vilagitana_egy_kinai_varos

Átadták a világ leghosszabb tengeri hídját Kínában. Az 55 kilométer hosszú híd és alagút a szárazföldi Csuhaj és Makaó városokkal köti össze a szigetekre épült, különleges övezetnek számító városállamot Hongkongot. A kilenc év alatt elkészült projekt összekapcsolja az ázsiai gazdasági és pénzügyi metropoliszokat a dél-kínai Kuangtung tartomány fejlődő területével, ezzel egy nagy gazdasági régiót hoz létre a Gyöngy-folyó deltájában. Az átkelő egy hosszan kígyózó hídból és két mesterséges sziget között egy 6,7 kilométeres víz alatti alagútból áll. Az objektumot úgy tervezték, hogy kibírjon akár óránként 200 kilométeres széllökéseket, a Richter-skálán 8-as erősségű földrengést és egy akár 300 ezer tonnás hajóval való ütközést is.
https://hvg.hu/cegauto.kozlekedes/20181019_Atadtak_a_vilag_leghosszabb_tengeri_hidjat_Kinaban

Sikerült bebizonyítani, hogy mire képes a kvantumszámítógép. A kvantumszámítógépre 1994-ben megalkotott Shor-algoritmusról eddig csak sejteni lehetett, hogy sokkal gyorsabban végzi feladatát, mint egy hagyományos számítógép. Most viszont bebizonyítani is sikerült. Igazi mérföldkőnek számít a számítástechnika tudományában1994. Ekkora alkotta meg ugyanis a Massachusettsi Műszaki Egyetem alkalmazott matematikaprofesszora, Peter Shor a nevét viselő Shor-algoritmust, ami egy kvantumszámítógépekre tervezett kvantumalgoritmus. Ennek lényege röviden és egyszerűen annyi, hogy képes elvégezni bármely egész szám prímfelbontását egy adott számú lépésben. (prímszám: 1 és önmaga) A klasszikus számításnál ez nem így van: minél több a bemenetet adunk meg, annál több lépésből lehet csak megoldani a feladatot. A kvantumszámítógépek viszont párhuzamosan végzik el a műveleteket, így marad a lépésszám is, a kvantumalgoritmus futási ideje állandó marad. Ezt a Shor-algoritmus megalkotása óta eltelt két és fél évtizedben nem sikerült bizonyítani. Az egyik amerikai számítógépgyártó cég szakemberei csak most, az egyik folyóiratban megjelent tanulmányukban prezentálták matematikai bizonyítását annak, hogy a kvantumalgoritmus valóban gyorsabb a hagyományosnál. Így nem csak sejthető, hanem bizonyított, hogy a kvantumszámítógépek számítási sebessége messze felülmúlhatja a hagyományosokét. Mindez a jövőben sokkal hatékonyabb algoritmusok fejlesztéséhez vezethet.
https://hvg.hu/tudomany/20181019_ibm_kvantumszamitogep_shor_algoritmus

Bébikorallokat vetnek be a Nagy-korallzátony megmentésére. Bébikorallok betelepítésével segítik a következő hetekben az ausztrál Nagy-korallzátony súlyosan károsodott részeinek regenerálódását helyi kutatók. A kutatók első körben több száz millió korall-lárvát gyűjtenek be azokból a melegnek jobban ellenálló kolóniákból, amelyek túlélték a zátonyt sújtó közelmúltbeli tömeges korallfehéredéseket. A begyűjtött lárvákat egy ideig hatalmas, elkerített tengeri területeken fogják nevelni, majd speciális, víz alatti robotok fogják kiszállítani őket a zátony területének súlyosan károsodott északi részére. https://hvg.hu/tudomany/20181027_ausztral_nagy_korallzatony_megmentese_bebikorallok

Kiszagolják a kutyák a világ egyik legveszélyesebb betegségét. Az ebek megtaníthatóak arra, hogy kiszagolják a maláriával fertőzött embereket - egy tanulmány szerint. Brit kutatók megállapították, hogy a kutyák képesek felismerni maláriával fertőzött gyerekek zoknijaiban a betegség kórokozójának szagát. A felfedezés elvezethet az első gyorsteszt kifejlesztéséhez. https://hvg.hu/tudomany/20181029_malaria_betegseg_korokozo_kutyak_szaglas

Sokak életét mentheti meg a véralvadásgátló oltás. Oltás válthatja fel majd a szájon átszedhető véralvadásgátló gyógyszereket, hogy csökkentsék a vérrögök okozta másodlagos stroke kockázatát egy új japán kutatás szerint. Az egyik tudományos folyóiratában bemutatott tanulmány szerint japán kutatók sikeresen teszteltek egereken egy kísérleti oltóanyagot, amely védelmet biztosított a vérrögképződés ellen több mint két hónapon át anélkül, hogy növelte volna a vérzés kockázatát, vagy autoimmun választ idézett volna elő. Az autoimmun válasz hiánya azért fontos, mert azt jelenti, hogy az egerek immunrendszere nem érzéklete az oltóanyagot "behatolóként", amely ellen fel kellett volna lépnie. https://hvg.hu/tudomany/20181101_veralvadasgatlo_tabletta_helyett_oltas_gyogyszer_stroke

Alapvető fontosságú agyi hálózatot fedeztek fel magyar kutatók. A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói, eredményük utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé. Acsády László, Mátyás Ferenc és munkatársaik egy olyan idegsejt hálózatot fedeztek fel, amely azért felelős, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. Mint írják tanulmányukban, mindenki megtapasztalta már, milyen az, amikor kiélesednek az érzékei. Egy sötét erdőben sétálva elég egyetlen nesz, és máris ilyen felfokozott idegállapotba kerülünk. Az éberségnek ez a fokozódása az agy állapotának hirtelen megváltozása. Számos olyan állapota van az agynak, amelyek meghatározzák, hogyan viszonyulunk a dolgokhoz - izgatottan, motiváltan, türelmetlenül, vagy éppen unottan, kókadtan, álmosan. A kérdés az, hogy mi állítja be az agy éberségi, "érdeklődési" szintjét. Létezik-e erre egy külön rendszer az agyban? A magyar kutatók felfedezése szerint igen. A tudósok egy olyan idegsejt hálózatot fedeztek fel, amely erre szolgál, sőt szerepe van az alvás és ébrenlét szabályozásában is. Az újonnan felfedezett hálózat az agy talamusz nevű területén található. Ez egy olyan agyterület, ahol az agy legfelső központjai felé tartó információk átkapcsolása és előzetes feldolgozása zajlik. Ezek az információk a testből, továbbá az agy ősibb, mélyebb területeiről érkeznek a talamuszba, úgynevezett felszálló idegpályákon. A magyar kutatók által felfedezett idegsejt hálózat azért különleges, mert információkat kap az összes ilyen felszálló idegpályától. A hálózat az így begyűjtött jeleket összegzi, majd információkat küld az agy legfejlettebb része, az előagy legkülönbözőbb területeire: az agykéregbe, a függőségek központjaként elhíresült törzsdúcterületre, vagy éppen a félelem, a büntetés központjának tartott amigdalába. Ez a hálózat azonban csak annyit üzen az előagynak, hogy "itt jön valami szokatlan, érdemes figyelni". Vagyis az agy éberségét fokozza, az agy állapotát változtatja meg. Annak megítélése, hogy milyen változásról van szó, már más agyterületek dolga. Ez a hálózat igen érzékenyen reagál mindenre, ami eltér a megszokottól. Bármire, ami szokatlan, ami reagálásra késztet, legyen a reakció akár pozitív, akár negatív. Ez pedig a biológusok tágabb értelmezésében maga a stressz. Az MTA kutatói megvizsgálták az újonnan felfedezett hálózat működését az alvás-ébrenlét összefüggésében is, egereken végzett ébresztéses kísérletekkel. A hálózat aktiválásával sikerült is felébreszteni a kísérleti állatokat. Az ébredés mértéke attól függött, hogy milyen hosszan aktiválták a hálózatot. E rendszer felfedezése új megvilágításba helyezi azt a régi tapasztalatot, hogy az alvászavarok jelentős része a stressz miatt alakul ki. Hiszen most már rá lehet mutatni az agy egy jól körülhatárolható idegsejt hálózatára, melynek legfontosabb feladata, hogy reagáljon a stresszhatásokra, emellett pedig részt vesz az alvás és az ébredés szabályozásában. Elképzelhető tehát, hogy a folyamatos stressz ezen a hálózaton keresztül hat az alvásunkra. Így ha valamiképpen befolyásolni lehetne a hálózat működését, talán kezelhetővé válnának az alvászavarok, és a természetes alvás jellegzetességeit jobban visszaadó, újfajta altatókat fejleszthetnének ki.
http://www.origo.hu/tudomany/20181025-az-agy-allapotat-meghatarozo-alapveto-fontossagu-halozatot-fedeztek-fel-magyar-kutatok.html?utm_source=Fb&utm_medium=origotudomany&utm_campaign=tudomany