Tudomány mai állása - Miért világít a kockacukor a sötétben?

Miért világít a kockacukor a sötétben? Ha a sötétben egy kockacukrot kettétörünk, vagy két kockacukrot összedörzsölünk, kékes-fehér felvillanást tapasztalhatunk. Azonban nem csak a kockacukor, hanem más anyagok is mutatják ezt a jelenséget. Milyen anyagok és vajon miért villannak fel a sötétben? Az érdekes és látványos jelenség neve tribolumin-eszcencia: az a folyamat, amikor az összepréselt kristályok fényt bocsátanak ki.http://www.origo.hu/tudomany/20180426-egy-nem-teljesen-ismert-folyamat-all-az-erdekes-jelenseg-hattereben.html

Mesterséges anyajegy mutathatja ki a rákot. Svájci kutatók olyan mesterséges génhálózatot fejlesztettek ki, amely a bőr alá beültetve egy anyajegy megjelenítésével képes jelezni a rák kialakulásának kockázatát.A publikált tanulmány szerzői szerint az eszköz prototípusa nagyon korai stádiumban képes felismerni a rák négy leggyakoribb típusát, a prosztata-, a tüdő-, a vastagbél- és a mellrákot azáltal, hogy érzékeli, amikor a vér kalciumszintje megemelkedik a tumor fejlődése miatt. A jelzőberendezést egy implantátumba helyezett mesterséges génhálózat alkotja, amely a bőr alá beültetve folyamatosan figyeli a vér kalciumszintjét, és amikor az hosszú ideig egy bizonyos küszöbérték felett van, akkor elkezd létrehozni egy szabad szemmel is látható barna anyajegyet a bőrön.http://www.origo.hu/tudomany/20180420-mesterseges-anyajegy-segithet-a-rak-korai-felismereseben.html

Egy találmány, ami megmentheti a dízelautókat. Egyre többször hallani, hogy várhatóan hamarosan eltűnnek a dízelek, ez viszont nem jelenti azt, hogy mindenki lemondott volna róluk, mert még mindig rengetegen dolgoznak azon, hogy az elindult folyamatot visszafordítsák, és a dízelt a jövőben tökéletesen megfelelővé tegyék mindenféle környezetvédelmi előírásnak. De miért küzdenek ennyire a dízelmotorokért? Nos, még mindig ezek működnek a legjobb fogyasztással, és a szén-dioxid kibocsátás tekintetében is elég jól állnak a többi motorhoz képest. Nagyon helyettesíteni sem lehet őket, hiszen az elektromos teherautók még nem elég fejlettek, hogy átvegyék a helyüket. Tehát nem a leváltásukon kell gondolkozni, hanem a fejlesztésünkön! A Loughborough University a nitrogén-oxid elleni harc élvonalában áll már 2010-óta, és Graham Hargrave, valamint Jonathan Wilson által vezetett csapata végre előállít valamivel, ami megoldhatja a dízelmotorok problémáját. A rendszer neve ACCT (ammónia létrehozó és átalakító technológia). A megoldás lényege, hogy egy ammóniában gazdag folyadékon vezeti át a keletkező kipufogógázt, ami által a nitrogén-oxid „szétszakad” nitrogénné és vízzé, amik így már nem jelentenek veszélyt.http://flottakezeles.hu/blog/lassan-a-testtel-talan-meg-korai-temetni-a-dizeleket.html

Megalkották az utat, ami tölti az elektromos autókat. Egy új fejlesztésének köszönhetően az elektromos autók menet közben, az aszfaltból nyerik ki az elektromos áramot, így gyakorlatilag tölteni sem kellene megállni. Az elmúlt évek fejlesztései egyértelműen azt mutatják: nemcsak a személyautózás, hanem a teherfuvarozás terén is nagy változás várható. Több cég is bemutatta már az általuk megálmodott elektromos kamiont, ami kiválthatná a belső égésű motorral szerelt változatokat, ezzel csökkentve jelentősen a károsanyag-kibocsátást. Az elektromos járművek terjedésének azonban jelenleg több akadálya is ismert. Egyrészt hiába egyre jobb a hatótávolság, sokaknak még mindig nem elég meggyőző a váltáshoz, ráadásul az akkumulátorok ára miatt jóval többe kerül az autó, mint a hagyományos változatai. A svédek azonban olyan megoldással álltak elő, ami a számítások szerint 2030-ra mintegy 70(!) százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátást. A világon elsőként készítették el azt az utat, ami menet közben képes tölteni és működtetni az elektromos autókat.http://hvg.hu/cegauto/20180415_svedorszag_elektromos_kozlekedes_utburkolatba_epitett_aramforras

Nem minden fa alszik, de mindegyiknek van pulzusa – állítják magyar kutatók. A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz, így a nappal és éjszaka váltakozásához is. Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig ismeretlen mechanizmusát sejtetik: a fák „pumpálják“ a vizet. A fák a gyökerükkel felszívják a vizet, végigáramoltatják a törzsön, és a nagy részét elpárologtatják a levelük gázcserenyílásain. Mindmáig tudományos viták tárgya az a kérdés, hogy a gravitáció ellenére hogyan juttathatja fel a növény ilyen nagy magasságba a vizet.http://hvg.hu/tudomany/20180420_novenyek_fak_alvas_pulzus_vizpumpalas_biologia