Tudomány mai állása - Megtalálták, hogy ki építette a pisai ferde tornyot

Teljesítette futópróbáját a NASA marsjárója. Fél évvel a vörös bolygóra tervezett indulása előtt sikeresen teljesítette futópróbáját az amerikai űrkutatási hivatal marsjárója - közölte a NASA pasadenai bolygókutató központja. A napokban elvégzett tesztek előzetes értékelése szerint a 10 órán át tartó maratoni próbán a rover minden rendszere összhangban működött, a marsjáró előre és hátra haladt, forgolódott a pasadenai központban. A következő alkalommal a Mars-2020 rover már a vörös bolygó talaján fog haladni. https://www.origo.hu/tudomany/20191219-jovore-lovik-ki-a-rovert-a-marsra.html

Meglepő hangot ad ki a Föld, ha elektromosan töltött részecskék bombázzák. A Helsinki Egyetem kutatói az Európai Űrügynökség Cluster küldetésének adatait elemezték. Ez egy négy űrszondából álló projekt, melynek feladata, hogy a Föld mágneses mezejét vizsgálja. A kutatás célja, hogy megértsük, az űridőjárás miként befolyásolja a földi és űrben keringő berendezéseinket.  
A kutatók azt a régiót tanulmányozták, amit elsőként érnek el a Föld felé tartó töltött részecskék. Kiderült, hogy a létrejövő mágneses hullámok sokkal komplexebbek, mint azt a tudósok korábban gondolták. A szakértők ezeket a hullámokat alakították hanggá. https://www.origo.hu/tudomany/20191122-hatborzongato-hangot-ad-ki-a-fold.html

A Föld északi mágneses pólusa gyorsabban vándorol, mint gondolták. A legújabb vizsgálatok szerint pedig már átlépte a kezdő hosszúsági kört is. Már egy jó ideje ismert, hogy az északi mágneses pólus vándorol; a kanadai Arktisztól indulva Szibéria felé tart, és évente nagyjából 55 kilométert tesz meg. A folyamat immár két évtizede tart, a helyzetet pedig ötévente kiadott jelentésekben értékelik. A Brit Geológiai Társaság nyilvánosságra hozta 2020-as modelljét, ami alapján a mozgás az elkövetkező időszakban várhatóan lassulni fog. A mágneses mező viselkedésének modellezése többek között azért is fontos, mert az adatok tükrében kalibrálják a globális navigációs rendszereket.
https://www.origo.hu/tudomany/20191217-kritikus-pontot-lepett-at-az-eszaki-magneses-polus-vandorlas.html

Megtalálták, hogy ki építette a pisai ferde tornyot. Megfejtették a pisai ferde torony titkát: megtalálták az építője nevét. A toszkán város jelképének számító, megdőlt tornyot 13. század utolsó negyedében, az építés első fázisában Bonanno Pisano építész tervezte. Azt, hogy Bonanno munkája a torony, Giulia Ammannati, a helyi egyetem paleográfusa fedezte fel. Ő fejtett meg egy latin feliratot egy olyan kövön, amelyet 1838-ban Bonanno sírjában, a pisai ferde torony körüli ásatásoknál találtak. https://hvg.hu/tudomany/20191218_Megtalaltak_ki_epitette_a_pisai_ferde_tornyot

Több száz éves problémát oldottak meg. Isaac Newton nagyjából 350 éve fogalmazta meg híres törvényeit, melyek alapjaiban változtatták meg a fizikát. Newton munkája nagyban hozzájárult a Naprendszer, illetve egy tömeg és az arra ható erők kapcsolatának alaposabb megértéséhez. A tudós úttörő munkájával azonban egy különös problémát is megteremtett, amely régóta foglalkoztatja a kutatókat. Ez az úgynevezett háromtest-probléma. Newton törvényeit felhasználva leírta, hogy a Föld Nap körüli mozgását miként befolyásolja egy harmadik égitest, például a Hold jelenléte. A valóságban azonban az egyenletet egyáltalán nem egyszerű megoldani. Amíg két égitesttel számolunk egy pont körül, Newton törvényei jól alkalmazhatóak, három objektumnál viszont már nem segítenek a törvények, a rendszer kaotikussá válik. Nicholas Stone, a Héber Egyetem munkatársa és csapata a közelmúltban megpróbált megfejtést találni a problémára – írja az egyik tudományos lap. A kutatók az elmúlt 200 év felfedezéseit vizsgálva megállapították, hogy az instabil hármas rendszerek egyik tagja idővel kilökődik, végül pedig egy stabil kettős rendszer marad. A szakértők arra jutottak, hogy a rendszer kaotikussága nem akadály, és bár így nem kaptak klasszikus értelemben vett megoldást, így is sikerült vázolniuk egy lehetséges választ a háromtest-problémára.
https://24.hu/tudomany/2019/12/19/newton-torvenyei-haromtest-problema/?fbclid=IwAR1W-VmJapszwIRFv-2jna29W1sifTdI5UwIz8K1i0rx_wR3_Q52Sbvgjck

Ha meg akar jegyezni valamit, ne is figyeljen oda! Nem zárható ki, hogy információk nem a megfeszített koncentrációnak, hanem a figyelemelterelésnek köszönhetően rögzülnek alaposabban. A jelenséget az ezt leíró 1927-es tanulmány vezető szerzője, Bluma Zeigarnik litván pszichológus után Zeigarnik-hatásnak nevezték el. Zeigarnik a Berlini Egyetemen tanult, amikor professzora megjegyezte: milyen érdekes, hogy a pincérnők a kávézóban sokkal könnyebben megjegyzik, hogy melyik vendég nem fizetett még, mint hogy melyik igen. Lewin észrevétele elgondolkoztatta Zeigarnikot, mivel ez azt sugallta, hogy egy feladat puszta teljesítése garantálhatja, hogy feledésbe merüljön, míg a be nem fejezett feladatok jobban rögzülnek a memóriában. Zeigarnik feltételezte, hogy ennek nemcsak az észleléshez lehet köze, hanem az olyan magasabb szintű mentális folyamatokban is, mint az emlékképződés. Hogy ellenőrizze a hipotézisét, Zeigarnik több kísérletsorozatot végzett. https://index.hu/tudomany/til/2018/08/13/ha_meg_akar_jegyezni_valamit_ne_is_figyeljen_oda/

Nem jó ajándékokkal elhalmozni a gyerekeket. Birtoklási vágy, mohóság, elégedetlenség – a pszichológusok szerint maradandó bajokat okozhat a gyerekeknek, ha túlzásba visszük az ajándékozást. A sok karácsonyi ajándék a gyermekben kielégíthetetlen mohóságot okozhat, amely akár felnőttkorban is megmaradhat – vélik a szakemberek. Ez azt jelenti, hogy a gyereknek tartósan semmi nem tud örömet okozni, csak pillanatnyilag, ezért állandóan elégedetlen, felnőttként pedig birtoklási vágy jellemzi majd. https://hvg.hu/itthon/20191219_karacsony_ajandekozas_gyerekek_mohosag_pszichologus

Újabb kutatás: növeli egyes betegségek kockázatát az elektromos cigaretta. Megszületett az eredménye annak a vizsgálatnak, amely nem kis mintát elemzett, hanem az Egyesült Államok teljes lakosságára nézve reprezentatív adatok alapján vizsgálta, káros-e az elektromos cigaretta. Az elektromos cigaretta jelentősen növeli a krónikus tüdőbetegségek, mint az asztma, a bronchitisz és a krónikus obstruktív tüdőbetegség kockázatát a Kaliforniai Egyetem tudósainak új tanulmánya szerint, amely az első hosszú távú vizsgálat az e-cigaretta és a légzőszervi betegségek közötti kapcsolatról az Egyesült Államok teljes lakosságának reprezentatív adatai alapján.
https://hvg.hu/tudomany/20191219_elektromos_cigaretta_kronikus_tudobetegsegek_kockazata?fbclid=IwAR2KGntQhW5S9gkFqOn2qgiUyPo9GipxgfGxVovsyt-N6cr_xTw5Q1jQsh0

Magyar kutatók eddig ismeretlen kapcsolatokat találtak az agyban. Eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között a Magyar Tudományos Akadémia kutatói. A felfedezés segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új irányokat nyithat a stroke és más idegrendszeri betegségek gyógyításában. A Dénes Ádám vezette kutatómunka eredményét az egyik neves tudományos lap közölte.
https://www.origo.hu/tudomany/20191213-magyar-kutatok-eddig-ismeretlen-kapcsolatokat-fedeztek-fel-az-agyban.html?utm_source=fb_origotudomany&utm_medium=whatever&utm_campaign=tudomany&fbclid=IwAR09whxGMo2Qt60lBXMADgkqEQNtOktR221_35oCowhMZ2n-NjV3KCkvZsU

Mesterséges idegsejtekkel gyógyítanák az Alzheimer-kórt. Mesterséges idegsejteket fejlesztettek ki brit kutatók, az apró "agyi csipek" olyan betegségek gyógyításához jelenthetnek új utakat, mint az Alzheimer-kór. A Bathi Egyetem kutatócsoportja a matematika, az informatika és a csiptervezés kombinációjával keresett új módszert, hogy az idegsejtek természetes működését utánzó áramkört hozzanak létre, eredményeikről az egyik tudományos folyóiratban számoltak be. https://index.hu/techtud/egeszseg/2019/12/04/gyogyithatjak_az_alzheimer-kort_a_mesterseges_idegsejtek/