Tudomány mai állása - Megfejtették a szantorini majmok titkát

Megfejtették a szantorini majmok titkát. Az 1960-as és 1970-es években lenyűgöző falfestményeket találtak a Szantorini szigetén fekvő Akrotiri falain. A 3600 éves város falaira különböző élőlényeket, például kék majmokat festettek. Tracie McKinney, a Dél-Walesi Egyetem munkatársa kollégáival a képeket elemezve arra jutott, hogy a bronzkori világ a vártnál globalizáltabb volt – számol be az egyik tudományos lap. A szakértők korábban úgy gondolták, hogy a majmok egyiptomi állatok, az új elemzés alapján viszont közönséges hulmánok is lehetnek, melyek a mai India területén őshonosak. Ez azt jelenti, hogy Akrotiri kereskedelmi hálózata igen kiterjedt volt. https://ng.hu/kultura/2020/02/05/megfejtettek-a-szantorini-majmok-titkat/


Újabb értékes leletekre bukkannak Egyiptomban. Szarkofágokkal teli 16 ókori sírra bukkantak régészek egy háromezer éves temetkezési hely feltárásakor a Kairótól 300 kilométerre délre fekvő Minja város közelében lévő Tuna al-Gabal régészeti lelőhelyen. A sírokat a késő fáraókorban, Kr.e. 664 és 399 között uralkodó három dinasztiához kötik az egyiptomi szakemberek. https://hvg.hu/tudomany/20200131_egyiptom_szarkofag_amulett_koporso_okori_sir_asatas_feltaras_regeszek


Jézus korabeli magokból növesztenek datolyapálmákat. Izraeli tudósok hat datolyapálmafát növesztettek, a szakemberek azt remélik, hogy képesek lesznek olyan datolyát termeszteni a júdeai sivatagban talált hím és nőnemű magokból növesztett fákon, mint amilyet kétezer éve Heródes király ehetett, és küldhetett Rómába, a császári udvarba.
https://www.origo.hu/tudomany/20200206-ketezer-eves-magokbol-novesztenek-datolyapalmakat-izraelben.html?utm_source=fb_origotudomany&utm_medium=whatever&utm_campaign=tudomany&fbclid=IwAR2nzjANwIHJpqTdkYOntxg7LXUvnrK9Dymp7JuP7LgFaxO47yWzuV-VOvE


Hamarosan eléri a nyílt óceánt a világ legnagyobb jéghegye. A képződmény még 2017-ben szakadt le az antarktiszi Larsen-C selfjégről – számolt be a brit közszolgálati hírportál. Az A68 nevű jégóriás csaknem hatezer négyzetkilométeres volt, amikor levált a selfjégről, és az elmúlt két és fél évben szinte alig veszített tömegéből. A walesi Swansea-i Egyetem munkatársa, Adrian Luckman szerint azonban a Déli-óceán vize valószínűleg “meg fogja törni” a jéghegyet. http://www.erdekesvilag.hu/hamarosan-eleri-a-nyilt-oceant-a-vilag-legnagyobb-jeghegye/


Szédületes sebességgel repült a Nap-vizsgáló űrszonda. A Napot vizsgáló Parker Solar Probe egy sebességi és egy távolsági rekordot is felállított, utóbbiból még egész biztosan várhatunk néhány újabbat, nagyobbat. A NASA (hivatal) űrszondája több rekordot is megdöntött, amióta 2018 augusztusában útnak indították. Alig két hónappal a start után már olyan közel került a Naphoz, mint eddig még egyetlen emberi eszköz sem, majd fotót készített róla, néhány hónapja pedig az első 22 GB adatot is hazaküldte a szerkezet. https://hvg.hu/tudomany/20200203_nasa_parker_solar_probe_urszonda_napszonda_rekord


Visszatért a Földre a rekordot döntött női űrhajós. 328 nap. Pontosan ennyit töltött a világűrben – a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén – a NASA (hivatal) űrhajósa, Christina Koch, aki küldetése során több rekordot is felállított. Koch a küldetésével a második legtöbb időt az űrben töltő űrhajóssá vált. https://hvg.hu/tudomany/20200206_christina_koch_nemzetkozi_urallomas_nasa


Először sütöttek nyers alapanyagból ennivalót az űrben. Óriási türelemjáték révén végül két óra alatt sikerült többé-kevésbé normális kinézetűre megsütnie egy csokis kekszet a Nemzetközi Űrállomás (ISS) egyik asztronautájának, aki ezzel elsőként sütött nyers alapanyagból ennivalót az űrben. https://hvg.hu/tudomany/20200125_nemzetkozi_urallomas_csokis_keksz


A megzavart biológiai óra is cukorbetegséghez vezethet. A Genfi Egyetem kutatóinak sikerült bebizonyítaniuk az összefüggést a hasnyálmirigy sejtjeiben lévő biológiai óra zavara, valamint a 2-es típusú diabétesz kialakulása között. A napi biológiai óra – a cirkadián ritmus – segítségével a szervezet "számít" a földi élet szabályos időszakonként ismétlődő változásaira és alkalmazkodik hozzájuk. A szervezet szinte minden sejtjében van molekuláris óra, hogy a nappalok és éjszakák váltakozásának 24 órás ciklusához igazítsa és szabályozza az anyagcsere működését. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a belső óra zavarai, amelyek a gyakori időzónaváltásokból, a rendszertelen munkaidőből vagy az öregedésből származnak, jelentősen befolyásolják az anyagcsere-betegségek, köztük a 2-es típusú diabétesz kialakulását. https://hvg.hu/tudomany/20200204_cukorbetegseg_diabetesz_hasnyalmirigy_cirkadian_ritmus


Baktériumokból készül az élő beton. A rómaiak idején készült az első beton, amit azóta hasonló módon állítanak elő: összekeverik a sódert, a homokot a kötőanyaggal (cementtel) és vízzel. Remélve, hogy a megszilárduló anyag hosszú időn át kemény és stabil marad. A Colorado Egyetem kutatócsoportja, szakítva a hagyománnyal, baktériumok segítségével betonszerű anyagot készített. https://magyarnemzet.hu/kulfold/bakteriumokbol-keszul-az-elo-beton-7695308/