Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

Tudomány mai állása - Milyen a világ legnagyobb hangyafajának a csípése?

Műsorvezető: 2020. február 25. kedd, 12:46 Meghallgatva: 184 alkalommal

Milyen a világ legnagyobb hangyafajának a csípése? Dél-Amerika nyugati esőerdőiben őshonos az a hangyafaj, amelynek csípése olyan komoly tüneteket vált ki az emberi szervezetben, amelyről a kutatók most megállapították: körülbelül harmincszor fájdalmasabb, mint egy méhcsípés. A vegyületet most kissé paradox módon lehetséges fájdalomcsillapítóként vizsgálják. Egyes kutatások ugyanis úgy találták, hogy kis dózisban képes mérsékelni a tüneteket. https://www.origo.hu/tudomany/20181225-a-vilag-legfajdalmasabb-csipeseert-egy-hangya-a-felelos.html


Új korszak kezdődhet az agykutatásban. Amerikai tudósok szerint az agykutatás új korszaka jöhet el, köszönhetően egy új eljárásnak, amellyel két napig is életben tartható és vizsgálható a műtét útján eltávolított agyszövet. Az agykutatás az orvostudomány talán legrégibb és legbonyolultabb területe. A tudósok főként azért is vizsgálják a szervet, hogy válaszokat találjanak az agyműködés területén beálló változtatásokra és lehetséges gyógymódokat dolgozzanak ki. https://hvg.hu/tudomany/20200217_emberi_agy_agykutatas_agyszovet_szovetminta


A lefekvés időpontja is számít, nemcsak az alvásmennyiség. Nem csupán az a fontos, hogy mennyit alszanak a gyerekek, hanem az is, hogy mikor mennek lefeküdni. A legideálisabb, ha mindennap ugyanakkor kerülnek ágyba. Régóta tudjuk, hogy a fejlődés szempontjából nagyon fontos egy gyereknek, hogy hány órát alszik, ahogy az is, hogy a napirendjében van-e kiszámíthatóság, rendszeresség. Brit kutatók nemrég tizenegyezer 3, 5 és 7 éves kor közötti gyereket vizsgáltak meg. Azt találták, hogy azok a 7 évesek, akiknek meghatározott ideje volt mindennap a lefekvésnek és az elalvási idejüknek, sokkal jobban teljesítettek kognitív teszteken, ahol az olvasási, matematikai és térérzékelésüket vizsgálták. Azok a gyerekek viszont, akik változó időben kerültek ágyba már 3 évesen is, sokkal rosszabb eredményt produkáltak mind olvasás, mind matematika tekintetében.                                                                                                                                                                                             https://www.babaszoba.hu/articles/kisgyerek/A_lefekves_idopontja_is_szamit_nemcsak_az_alvasmennyiseg?aid=20180130142405


Hogyan sportoljon, ha elmúlt 40 éves.  A 40 év feletti kezdő sportolókat két csoportra bonthatjuk: azokra, akik valaha sportoltak, és újra szeretnék kezdeni a mozgást, és azokra, akik korábban soha nem sportoltak semmit. Nem feltétlenül vannak előnyben az újrakezdők, hisz gyakran irreális célokat állítanak fel magukkal szemben: az agy emlékszik a korábbi teljesítményekre, de mivel a szervezet sokáig passzív volt, az izmok elgyengültek, veszítettek a rugalmasságukból, így az újrakezdés sérülésekhez és kudarcokhoz vezethet. Fontos felmérni a szervezet állapotát, és orvosi vizsgálatokra menni a sportolás megkezdése előtt: javasolt kardiológiai vizsgálat, szívultrahang, terheléses EKG és laborvizsgálat. Érdemes egy sportorvossal átbeszélni a célokat, ugyanis nem mindegy, hogy azért kezd bele valaki a sportba, mert a testsúlyát szeretné csökkenteni vagy esetleg a gyorsaságát szeretné maximalizálni. A sportolás képes kivédeni az öregedés hatásait, fiatalon tart, és védelmet nyújt a stroke és különféle agyi infarktusok, a magas vérnyomás és a szívbetegségek ellen. https://www.origo.hu/tudomany/20190731-igy-sportolj-ha-elmultal-mar-40-eves.html


Hasznos fejlesztés az autistákat segítő applikáció. Az önállóbb életvitelt teremti meg az autizmussal élő emberek számára egy mobil applikáció, mellyel könnyebben intézhetik hivatali ügyeiket vagy tervezhetik meg napirendjüket az érintettek, valamint integrációjukat is nagymértékben segíti, mindennapi életminőségüket pedig javítja. Ennek érdekében fejlesztette ki az alkalmazást az Autisták Országos Szövetsége az MTA kutatócsoportja.
https://www.delmagyar.hu/kozelet/helyi-kozelet/szegeden-is-bemutattak-az-autistakat-segito-applikaciot-4964115/


Hétköznapi anyag védhet a sugárzás ellen. Kutatók régóta keresik a megoldást, amivel olcsó, megvalósítható módon lehet az űrhajósokra ható kozmikus sugárzást kiszűrni a hosszabb űrutazások során. Jelenleg ugyanis még mindig ez az egyik legnagyobb kihívás az űrutazás előtt: egyrészt a hosszabb utak során az űrhajó sem nyújt elegendő védelmet, másrészt a célállomásokon, vagyis a Holdon és a Marson sem sikerült még megoldani a sugárzásvédelmet. Most egy friss kutatás megoldást kínálhat a problémára: kiderült ugyanis, hogy semmi nem véd annyira a sugárzástól, mint az egyszerű rozsda. https://24.hu/tudomany/2020/02/18/urutazas-sugarzasvedelem-kozmikus-sugarzas-rozsda/


Terv szerint működnek a magyar műholdak. Tervezett pályájuk élettartamának felénél járnak a tavaly december 6-án pályára állított ATL–1 és SMOG–P nevű műholdak. A jelek szerint minden úgy működik, ahogy a magyar szakemberek tervezték. Az adatok folyamatosan érkeznek a műszerekről – közölte a Budapesti Műszaki Egyetem. A két berendezést egy amerikai magáncég rakétája vitte fel az űrbe és állította pályára. A műholdak a legfrissebb adatok alapján enyhén elliptikus pályán haladnak a Föld körül. Legnagyobb távolságuk a bolygótól nagyjából 400, legkisebb 350 kilométer. Sebességük megközelítőleg másodpercenként 7,2 kilométer. https://hvg.hu/tudomany/20200220_magyar_muholdak_atl_1_smog_p


Jelentősen több víz található a Jupiteren, mint ahogy azt eddig gondoltuk – ezt mutatják az amerikai űrhivatal, a NASA Juno űrszondájának mérései. A Galileo űrszonda a 90-es években vizsgálta a bolygót, de csak 120 kilométerrel az atmoszféra alatt tudott mérni. A 2011-ben útjára indult Juno már 150 kilométeren tudott mérni a Mikrohullámú Radiométerével. Hat antennája különböző mélységekben képes egyszerre mérni az atmoszféra hőmérsékletét, amiből a tudósok meg tudják határozni, mennyi víz található a Jupiter egyenlítője körül a légkörben. A Galileo mérései még arra utaltak, hogy a bolygó meglehetősen száraz, ami szembe ment a kutatók elképzeléseivel, mivel ők tízszer annyi vízre számítottak, mint amennyit az űrszonda talált. A Juno most megerősítette az eredetileg várt számokat. https://index.hu/techtud/2020/02/20/jupiter_galileo_juno_urszonda_viz_nasa/

 

Adás hallgatása