Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

Tudomány mai állása - Közeledik a szezon, 7 ok, hogy miért együnk epret

Műsorvezető: 2020. március 10. kedd, 10:57 Meghallgatva: 197 alkalommal

Közeledik az eperszezon, 7 ok, hogy miért együnk epret.  Az eperszezon nem túl hosszú, áprilistól júniusig tart, így érdemes kihasználni, és annyi friss epret enni, amennyit csak lehet! Most eláruljuk, hogy ez a finom gyümölcs milyen jó tulajdonságokkal bír az egészségünkre, sőt a fogyókúránkra nézve is. https://www.nlcafe.hu/gasztro/20160415/eper-jotekony-hatasai/


A koplalás a hosszú élet titka. A kalóriamegvonás életmeghosszabbító hatása régóta ismeretes, de a sejtszintű történéseket csak most tisztázták a kaliforniai Salk Institute kutatói. Ha csökkentené a gyulladásos folyamatokat az egész szervezetében, késleltetné az öregedéssel kapcsolódó betegségeket, és szívesen élne tovább, egyvalamit kell tennie: kevesebbet enni. Ez a tanulsága annak az amerikai és kínai kutatók által publikált tanulmánynak, amely a kalóriacsökkentett étrend sejtszintű hatásait az eddigi legnagyobb aprólékossággal térképezi fel patkányokon végzett kísérletek alapján. https://www.origo.hu/tudomany/20200304-a-koplalas-elethosszabbito-sejtszintu-tortenesei.html


A zene jótékony hatással van a szervezetünkre. Fejleszti a verbális képességeket. A kora gyermekkorban elkezdett zenei tanulmányok látványosan fejlesztik az intelligenciát és a szóbeli készségeket is. Egy angliai felmérés szerint azok a tanulók, akik napi rendszerességgel kerültek aktív kapcsolatba a zenével – nem csak mint hallgatók –, jobban teljesítettek az intelligenciateszteken és szóbeli kifejezőképességük is gazdagabb volt. Mindemellett nemcsak gondolkodási képességeik, memóriájuk és a fantáziájuk is élénkebb volt társaiknál. https://www.nlcafe.hu/eletmod/20150318/7-tudomanyos-teny-a-zene-jotekony-hatasairol/


Megalkották a mesterséges "idegszálat" robotokhoz. Első ízben fejlesztettek ki "idegszálat" robotok számára német és svájci kutatók. A tapintás érzékelését egy különböző anyagokból álló elasztikus "szuperrost" segítségével tették lehetővé, melyet a robot ujjára helyeztek. A megalkotott mesterséges "ideg" egy elasztikus rostból áll, amelybe különböző anyagokat, például elektródákat és polimer nanokompozitokat integráltak. A rost nagyon precízen képes felismerni mindenfajta nyomást, amely éri. Képes akár mérete 500-szorosára nyúlni, majd visszaállni eredeti méretére – áll az egyik tudományos szaklapban megjelent tanulmányban. http://hvg.hu/tudomany/20180601_robotok_idegszal_szuperrost_tapintas


Egy alkalmazás segít felismerni a Parkinson-kór jeleit. Egy görög egyetem kutatócsoportja olyan applikációt fejlesztett, amely még azelőtt képes diagnosztizálni a betegséget, hogy az első tüneteket észrevenné magán a beteg. A csak Európában 1,2 millió embert érintő Parkinson-kór és az egyéb krónikus idegrendszeri betegségek közös tulajdonsága, hogy a legtöbbször alig észrevehető tünetekkel kezdődnek, aztán fokozatosan egyre súlyosabb problémákat okoznak. Ma még mindig nincs megfelelő szűrés vagy speciális eszköz arra, hogy a betegséget a legkoraibb szakaszában felismerjék, és ezzel elkerülhetővé tegyék a betegek állapotromlását. Néhány évvel ezelőtt azonban a Szaloniki Arisztotelész Egyetem vezetésével néhány orvosból és fejlesztőből álló csapat egy olyan technológiai megoldáson kezdett dolgozni, amely még idejében képes felismerni a betegség legelső tüneteit. Ötletüket a gépi tanulás és az okostelefonok érzékelő szenzoraira építették. Aztán elkészült egy ingyenes telefonos alkalmazás, a fejlesztés során egészséges és már Parkinson-betegséggel diagnosztizált emberekkel dolgoztak együtt, akikkel folyamatosan tesztelték, hogy a lehető legegyszerűbb és legkönnyebben kezelhető alkalmazás születhessen meg. http://medicalonline.hu/informatika/cikk/nehez_felismerni_a_parkinson_kor_jeleit__de_ez_az_app_most_segit


Hét, eddig még ismeretlen bolygót fedeztek fel. A Kepler űrteleszkóp adatait elemezve eddig ismeretlen égitestekre bukkant Michelle Kunimoto fiatal kutató. Az egyik különösen érdekes. Tizenhét olyan exobolygót (vagyis a Naprendszeren kívüli bolygót) fedezett fel a kanadai egyetemista, melyek létezéséről korábban senki nem tudott. Kunimoto 2016-ban is talált négy, korábban nem ismert planétát, és ezeket is a Kepler űrteleszkópból kinyert adatok segítségével azonosította. (A most megtalált bolygók szintén így kerültek a fiatal kutató látóterébe.) A kutató a kanadai University of British Columbia hallgatója, és csillagászatot tanul. A felfedezett exobolygók mindegyike nagyon érdekes, egy azonban kiemelkedik ezek közül: a KIC-7340288 b névre keresztelt planéta másfélszer nagyobb, mint a Föld, emellett az úgynevezett lakható zónában helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy nincs túl messze a központi csillagtól, a felületén így folyékony halmazállapotú víz lehet.
https://hvg.hu/tudomany/20200302_kepler_urprogram_urtavcso_exobolygo_michelle_kunimoto


Mintegy 5 milliárd év múlva véget ér a Nap élete. Kutatók egy csoportjának új elképzelése van arra vonatkozóan, hogy miként is fest majd az objektum a pusztulása után. Egy csillag életének hosszúságát főként a mérete határozza meg. A Nap például egy sárga törpe, átmérője mintegy 1,4 millió kilométer. Az efféle objektumok általában 10 milliárd évig maradnak fenn, csillagunk tehát jelenleg középkorúnak mondható. Ha az égitest egyszer elhasználta héliumkészletét, a nehezebb elemeit kezdi majd el felemészteni. A folyamat hatására az objektum puffadni kezd, és vörös óriássá fog alakulni, ezt követően pedig rendkívül sűrű, fehér törpévé esik majd össze. http://www.ng.hu/Tudomany/2018/05/10/25-eves-csillagaszati-rejtelyt-oldottak-meg


Titkos átjárót találtak a nagy fáraó sírjánál. Újabb technológiát vetettek be a tudósok azért, hogy kiderítsék, valóban Tutahnamon fáraó sírjából nyílik-e anyja, Nofertiti temetkezési helye. Biztosat egyelőre nem tudni, de könnyen lehet, hogy sikerrel járt a projekt. Bár a tudósok már egy évszázada igyekeznek felderíteni az ókori Egyiptom uralkodóinak a titkát, a mai napig vannak homályos, rejtélyes részletek. Ezek közül az egyik a legismertebb királynéhoz, Nofertitihez tartozik. Bár mellszobra fennmaradt, a mai napig nem ismerjük sem a származását, sem a halálának körülményeit, és temetkezési helye is ismeretlen. A kutatók az elmúlt évtizedekben többször is úgy gondolták, megtalálták a sírját, de minden egyes alkalommal kiderült, hogy tévedtek. Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint a múmiát Tutanhamon fáraó 1922-ben felfedezett sírjának egy titkos kamrájában helyezték el az ókoriak. Egy 2015-ös tanulmányban a helyszínen készült nagy felbontású képekre hivatkozva azt írták a tudósok, hogy Nofertiti sírjához egy titkos átjárón keresztül vezet az út, és ezt a feltevést erősítették meg a fia, Tutanhamon sírjában talált jelek is. Ennek az elméletnek az igazolására – vagy épp cáfolatára – vállalkozott Mamdouh Eldamaty régész és csapata, akik egy talajszerkezetet vizsgáló radar  segítségével szkennelték át a Tutanhamon sírját körülvevő területet. Az eredményekről az egyik tudományos lapban számoltak be. A vizsgálat során egy olyan folyosóra bukkantak alig néhány méterre a temetkezési helytől, aminek létezéséről eddig senki sem tudott. A beszámolója szerint könnyen lehet, hogy ezúttal tényleg a Nofertiti sírjához vezető útra bukkantak rá a tudósok.
https://hvg.hu/tudomany/20200302_okori_egyiptom_sir_kiralyok_volgye_nofertiti_nefretete_kiralyok_volgye_farao_temetkezesi_hely

 

Adás hallgatása