Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

A tudomány mai állása - Német tudósoknak sikerült először bizonyítaniuk, hogy az egerek "arca" érzelmeket fejez ki – írja az egyik tudományos-ismeretterjesztő portál

Műsorvezető: 2020. április 21. kedd, 13:18 Meghallgatva: 553 alkalommal

Jön a Super SIM-kártya!
Bizonyos telefonoknál akár egyetlen kártya is kiválthatja a SIM kártyát és a memóriakártyát. A megoldás neve Super SIM. A Super SIM ugyanarra a kártyára integrálja a SIM-et és a microSD kártyát. Az első Super SIM-et még tavaly jelentették be Kínában, és most már különféle változatokban kapható, 32 GB-tól kezdve egészen 128 GB-ig. Egykattintásos biztonsági mentés és visszaállítás funkciójuk is van, így ha új telefonba helyezik őket, nem vesznek el a korábbi adatok. A telefongyártóknak pedig külön előny, hogy helyet takaríthatnak meg, ami például jól jöhet egy nagyobb akkumulátor esetén. Idáig minden nagyon jól hangzik, azonban vannak árnyoldalai is a megoldásnak, amelyek magyarázhatják, hogy miért is nem terjedtek el eddig szélesebb körben. (Egyelőre csak Kínában kaphatók). Mindenekelőtt ott az ár kérdése. Ezek a kártyák ma még meglehetősen drágák, ha összehasonlítjuk egy azonos tárhelyet kínáló microSD kártya árával. Ott van azután a hálózatüzemeltetők hozzáállása is, ami egyelőre Kínában sem egyértelmű, holott erre igen nagy szükség lenne ahhoz, hogy a kártya valóban elfogadottá váljon. Nehézség lehet az is, hogy a Super SIM csak hibrid SIM-kártyatálcával rendelkező telefonnal működhet, ami jó pár telefonmodellt (elsősorban a csúcstelefonokat) kizárja a körből. Végül az sem mindegy, hogy mi történik a Super SIM-mel akkor, ha a felhasználó egy olyan telefonra vált, ami nem támogatja a tárolóbővítést. Az ötlet tehát jó, azonban egyelőre még sok a kérdőjel. Ezzel együtt nem kizárt, hogy a jövőben egyre többször fogunk találkozni Super SIM kártyákkal is. Írja az egyik hírportál.  
https://hvg.hu/tudomany/20200406_supersim_sim_kartya_es_memoriakartya_egyben/


Több mint 4 hónapja, december 6-án állt pályára a magyar SMOG-P és ATL-1, és most is rendben működnek!
Erről nem csak a műholdáthaladások idején az adatcsomagokat közvetlenül vevő rádióamatőrök, de bárki meggyőződhet, aki ellátogat a műholdak aktuális állapotát mutató, naponta többször is frissülő weboldalakra. Mint korábban már dr. Gschwindt András, a SMOG projekt vezetője beszámolt róla, a műholdak alacsony pályája és az ionoszféra közelsége miatt a nagy energiájú elektromosan töltött részecskék becsapódásakor viszonylag gyakran előfordul, hogy egyes fedélzeti alegységek a biztonsági tartalékra váltanak. A jelek szerint a miniatűr űreszközök egyelőre jól bírják a megpróbáltatásokat, bár nincs kizárva, hogy valamilyen kulcsfontosságú elektronikus alkatrészük még azelőtt végleg meghibásodik, mielőtt az adott műhold egyre alacsonyabbra kerülve elégne a sűrű légkörben. A légkörbe lépés valamikor ősszel várható. Szerencsére a SMOG-P mostanra szinte valamennyi tervezett mérését elvégezte már. A fedélzetén levő műszer folyamatosan küldi a Föld környezetében mért elektroszmogra utaló adatokat, feldolgozásuk folyamatos. Mint emlékezetes, az ATL-1 – az első magyar magánműhold – és a SMOG-P – a világ eddigi legkisebb méretű működő űreszköze Föld körüli pályán – 2019. december 6-án, a Rocket Lab cég Electron rakétájával startolt Új-Zélandból. Írja az egyik űrkutatási hírportál.
http://www.urvilag.hu/hazai_kutatohelyek_es_uripar/20200406_zsebmuholdas_honapfordulo/


ELTÉ-s kutatók mérése segíti a fizikai világ működésének megértését.
Az ELTE Természettudományi Karának kutatói az eddigieknél több tízezerszer pontosabban mérték meg a vízmolekula aprólékos gonddal kiválasztott színképvonalait. Az új módszer segíti a fizikai világ működésének megértését. Az egyik tudományos folyóiratban közölt eredmény többek között segít az üvegházhatás tudományos megértésében, az exobolygók légkörének vizsgálatában, és hozzájárul számos mérnöki alkalmazás eredményeinek javításához is. Császár Attila Széchenyi-díjas elméleti kémikus kutatócsoportjának négy tagja ultrapontos spektroszkópiai mérések tervezésére és a mérési eredmények értelmezésére dolgozott ki új módszert. A módszer azon alapul, hogy minden kémiai elem vagy molekula egyedi nyomot, egyfajta vonalkódot hagy az elektromágneses sugárzással történő kölcsönhatás eredményeként kialakuló színképében, amely egyértelműen megkülönbözteti az egyik kémiai entitást a másiktól. A vonalkódot visszafejtve a spektroszkópia lényeges tulajdonságokat tud feltárni minden fényt kibocsátó vagy elnyelő testről. A kutatók eredménye a cikk egyik felkért hivatalos bírálója szerint az utóbbi évek egyik legjelentősebb módszertani fejlesztése az ultrapontos spektroszkópia társtudományokkal történő összekapcsolása területén. Az ELTE-s kutatók módszerével elvégzett kísérletek a közeli infravörös tartományban mérhető vonalkódszerű jelek pontosságát legalább négy nagyságrenddel javítják meg.
Viszonyításképpen azt mondhatjuk, hogy amennyiben eddig egy nagy távolságot 1 centiméter pontossággal tudtunk megbecsülni, úgy most az új mérésekkel ezt a milliméter ezredrészénél is pontosabban tudjuk megtenni" - írják a beszámolóban. A magyarázat szerint az utóbbi két évtizedben a világ vezető laboratóriumaiban kidolgozott ultrapontos lézerspektroszkópiai technikákkal napjaink alapvető fizikai kérdéseit igyekeznek megválaszolni. Ezek azok a mérések, melyekből megtudhatjuk, hogy a világegyetem keletkezése óta eltelt időkben változtak-e a fizikai állandók értékei, működik-e a fizika úgynevezett standard modellje, valamint hogy van-e mérhető szerepe a gravitációnak a kvantumrendszerekben. Mint írják, ezek a mérések rendkívül időigényesek, egyetlen vonal megmérése még a legegyszerűbb esetben is több órányi, de akár hónapnyi munkát igényel. Ezért a kutatók a lehető legfontosabb vonalakra koncentrálnak. Az ultrapontos kísérletek tervezésére a magyar kutatócsoport speciális, a hálózatelméleten alapuló algoritmust dolgozott ki, és ennek alapján javaslatot tettek arra, hogy a vízmolekula mely spektroszkópiai vonalait célszerű megmérni, hogy az új információ maximálisan hasznosuljon a megmért tartományon kívül is. Azért a vízre esett a kutatók választása, mert az élet molekulájának pontos spektroszkópiai ismerete segít többek között a földi üvegházhatás tudományos megértésében (hiszen a Föld légkörében a víz a legfontosabb üvegház hatású gáz), az exobolygók légkörének vizsgálatában (így a van-e élet a Földön kívül kérdés megválaszolásában), valamint hozzájárul megannyi mérnöki alkalmazás eredményeinek javításához is. Írja az egyik hírportál. https://www.origo.hu/tudomany/20200408-eltes-kutatok-merese-segit-a-fizikai-vilag-mukodesenek-megerteset.html /


Elkészült az emberi test fehérjéinek eddigi legnagyobb kapcsolati térképe, írja az egyik tudományos-ismeretterjesztő portál. Az emberi testet sejtek milliárdjai alkotják, mindegyiküket a sejtalkotók számtalan interakciója teremti meg és tartja fenn. Az emberi genom projekt feltérképezte a sejtek "alkatrészeit", de a sejt jó vagy rendellenes működése csak akkor érthető meg, ha tudjuk, ezek az alkatrészek hogyan működnek együtt. A kérdés megválaszolásához a tudósoknak szükségük volt a sejteket felépítő és nagyrészt működtető, gének által kódolt fehérjék interakcióinak térképére, az úgynevezett interaktomra. A bostoni Dana-Farber Rákkutató Intézet biológiai kutatóközpontjának igazgatója elmondta: "Tanulmányunk az első emberi interaktom térképet vázolja fel, egy információs állványzatot, amely segít megérteni többek között azt, hogyan okoznak a hibás gének betegségeket, köztük rákos daganatot, de azt is, hogy a vírusok hogyan kapcsolódnak az emberi gazdatest fehérjéihez", Az emberi fehérjék interakcióinak térképe 8275 emberi fehérje közötti 52 569 interakciót foglal magában, írták a kutatók az egyik tudományos folyóiratban. Az embernek nagyjából 20 ezer fehérjekódoló génje van, azonban a tudósok még keveset tudnak az általuk kódolt fehérjék többségéről."A térkép a fehérjeműködés előrejelzésére is használható. Megkeresi az ember a kedvenc fehérjéjét, és abból, hogy milyen más fehérjékkel teremt kapcsolatot, elképzelése lehet a működéséről", mondta a Torontói Egyetem molekuláris biológusa. http://medicalonline.hu/tudomany/cikk/elkeszult_az_emberi_feherjekapcsolatok_legnagyobb_terkepe



Videóra vették, ahogy a pingvinek a víz alatt kommunikálnak – írja az egyik hírportál.
A pingvinek más tengeri madarakhoz hasonlóan gyakran igen hangosak és kommunikatívak. Többek között azért, mert így ismerik fel a párjaikat és a rokonaikat. A kutatók most elsőként rögzítették videófelvételen, ahogy a pingvinek vadászat közben is hangot bocsátanak ki a víz alatt. A pingvinek a költési időszakon kívül az életük nagy részét a tengeren töltik, és alkalmazkodnak a környezethez, ahol táplálkoznak. A rendkívüli madarak emellett híresek extrém búvárképességeikről: képesek akár 20 vagy 500 méterre is a vízfelszín alá merülni, hogy megtalálják a legízletesebb falatokat. A Dél-Afrika-i Nelson Mandela Egyetem Tengeri Apex Predator Kutatóegység szakemberei most arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hangokat adnak ki az állatok a víz alatt, vadászat közben.
Ennek méréséhez beépített mikrofonokkal ellátott kis videórögzítő egységeket rögzítettek három fajra: királypingvinekre, szamárpingvinekre és bóbitás pingvinekre. A tudósok azért ezeket a fajokat választották, mert jól tükrözik a pingvinek táplálkozási stratégiáinak sokféleségét. A rögzítési nehézségek miatt korábban nagyon keveset tudtunk a pingvinek hangjáról – miközben azok a tengeren vannak – mondták a szakemberek az egyik szaklapban publikált tanulmányukban. A technológia legújabb vívmányainak köszönhetően azonban ez most már lehetővé vált. A tudósok megállapították, hogy a merülések során az összes dallam rövid ideig tartott, és a legtöbb „ének" – a rögzített felvételek 73 százaléka – a merülések alsó szakaszában történt. A videófelvételeken is megörökített kommunikáció körülbelül fele mindhárom pingvinfajnál a táplálkozással hozható kapcsolatba. A kutatókban azonban most újabb kérdések merültek fel. Hogyan tudnak az állatok ilyen hangot kibocsátani a víz alatt? Hogyan tudják kezelni a mélyben a magas víznyomást? Miért énekelnek víz alatt? Vajon ezek a dallamok minden fajnál ugyanazt az információt jelzik? Azt remélik, hogy a legújabb technológiai megoldások további betekintést nyújtanak majd a pingvinek lenyűgöző viselkedésébe. Írja az egyik hírportál. https://www.origo.hu/tudomany/20200406-a-pingvinek-viz-alatti-kommunikaciojat-vizsgaltak.html/


Egy hír a vöröscsőrű nyűvágókról: Ezek a madarak figyelmeztetik az orrszarvúakat az orvvadászok közeledésére ausztrál és amerikai kutatók megfigyelései szerint. A keskenyszájú orrszarvúak és a gyakran az állatok hátán utazó vöröscsőrű nyűvágók viselkedését figyelték meg a szakemberek. Azok az orrszarvúak, amelyek hátán nem utazott nyűvágó, csak az esetek 23 százalékában vették észre a közeledő embereket, ellenben ha a madarak rikoltásukkal segítették a vastagbőrűeket, azok minden egyes alkalommal észrevették az embereket  - írják a kutatók az egyik tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban. A keskenyszájú orrszarvúfajt súlyosan veszélyezteti a vadorzás.
Bár afrikai populációjuk kissé szaporodott az utóbbi időben, vadon már csupán 5630 példány él a Természetvédelmi Világszövetség szerint. Az orrszarvúnak kiváló a szaglása, de nagyon rossz a látása. Ezért ha egy vadász széllel szemben áll, akár ötméternyire is megközelítheti az állatot - mondta a melbourne-i Victoria Egyetem kutatója. Az orrszarvúak hátán ücsörgő nyűvágók az állaton élősködő rovarokkal, például kullancsokkal táplálkoznak. Amikor ember közeledik, a madarak gyakran adnak ki hangjelzést, amelynek hatására az orrszarvúak szinte mindig úgy fordulnak, hogy a széliránnyal ellentétesen néznek, tehát abba az irányba, amely felől a legkevesebb szagot tudják észlelni, és amely felől az orvvadászok leggyakrabban érkeznek.A vöröscsőrű nyűvágót az egyik Kelet-Afrikában beszélt nyelven, szuahéliül olyan néven nevezik, amely lefordítva azt jelenti: "az orrszarvú őre". Az afrikai emberek tehát már régóta ismerik a madarak hasznát a nagy szürke emlősök számára. https://www.origo.hu/tudomany/20200409-egy-madar-vedelmezi-az-orrszarvukat-a-vadorzoktol.html


Német tudósoknak sikerült először bizonyítaniuk, hogy az egerek "arca" érzelmeket fejez ki – írja az egyik tudományos-ismeretterjesztő portál.
Bizonyos állatok képesek kifejezni érzelmeiket a mimikájukkal. A Max Planck Neurobiológiai Kutatóintézet tudósai arról számoltak be, hogy az egereknek - az emberekhez hasonlóan - változik az arckifejezése, ha édeset, ha keserűt kóstolnak vagy ha megijednek. Az egerek érzelmeinek mérése új lehetőséget kínál a neurobiológusoknak, hogy az érzelmek születésének és feldolgozásának alapvető agyi folyamatait kutathassák. Öröm, undor, félelem - minden ember hasonló mimikával fejezi ki ezeket az érzelmeket: ha valamitől undorodunk, szemünk összeszűkül, az orrunkat ráncoljuk, felső ajkunk aszimmetrikusan fintorodik. Még az újszülöttek arca is különböző kifejezésekkel reagál arra, ha szomorúak, örülnek vagy undorodnak. Az ember úgy véli, házi kedvencei arckifejezései is érzelmekről árulkodnak, ezzel szemben más állatok pofája kifejezéstelennek tűnik. A Max Planck-intézet tudósai kimutatták, hogy nem egészen ez a helyzet. Érzelmi értéket is kifejezhet az egerek „arca". Gépi látást használva a kutatóknak sikerült megbízhatóan összekapcsolniuk az egerek ötféle arckifejezését öt érzelmi állapottal, az örömmel, az undorral, a csömörrel, a fájdalommal és a félelemmel. Még az érzelmek relatív erősségét is meg tudták mérni. Megállapították, hogy az egerek pofájának kifejezése nemcsak a környezetre adott válaszreakció, hanem a kiváltó ok érzelmi értékét is tükrözi. "Azok az egerek, amelyek szomjasak voltak, mielőtt cukoroldatot ittak, sokkal boldogabb arcot mutattak, mint azok, amelyek jóllakottan kóstolták az oldatot" - magyarázta a kutatás vezetője. Azok az egerek, amelyek enyhén sós oldatot kóstoltak, "elégedett" arcot vágtak, a nagyon sós vizet ivók pedig "undort" fejeztek ki. Ezekből és más kísérletekből a kutatók azt állapították meg, hogy az érzékelt ingertől függetlenül az arc valójában az érzelem belső, személyes karakterét fejezi ki. Mérhető az érzelmek intenzitása. Az érzelmek nem egyszerűen a külső ingerre adott válaszok, hanem az agy mechanizmusain keresztül jelentkeznek. A kutatók így ezután azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a neuronok aktivitása az agy különböző területein az arckifejezést. Amikor fénnyel aktiválták azokat a területeket, amelyek szerepet játszanak az érzelem feldolgozásban, sikerült különböző arckifejezéseket kiváltaniuk. A felfedezés legfőbb haszna, hogy mostantól lehetőség nyílik arra, hogy az érzelmek kialakulásának mechanizmusát azonosítsák. Korábban az volt a gond, hogy az érzelmek megbízható mérése nélkül nehéz volt tanulmányozni, az agy mely területéről származnak. "Mi, emberek talán észrevesszük a finom változást az egér arckifejezésében, de csak rengeteg tapasztalat birtokában tudjuk felfedezni mögötte az érzelmet és szinte képtelenek vagyunk az intenzitását meghatározni. Automatikus arcfelismerő rendszerrel azonban meg tudjuk mérni egy emóció intenzitását és természetét milliszekundomra lebontva és össze tudjuk hasonlítani a vele összefüggő agyterületek neurontevékenységével" - mutatott rá a tanulmány vezető szerzője.
https://www.origo.hu/tudomany/20200403-eloszor-bizonyitottak-be-hogy-erzelmeket-fejez-ki-az-egerek-arca.html/



Elektromos sugárút Londonban! Lámpaoszlopokról lehet tölteni a villanyautókat – írja az egyik hírportál. A mintegy 800 méter hosszú londoni útszakaszon 24 lámpaoszlopot alakítottak át úgy, hogy azokról elektromos autókat lehessen tölteni. A meglévő infrastruktúrát alakították át, így a rendszer telepítéséhez nem kellett felbontani az utat vagy a járdát, nem volt szükség új kábelek lefektetésére. Az autó és a töltőpont között egy úgynevezett okoskábel teremt kapcsolatot, mely méri, hogy a csatlakoztatott elektromos-, vagy plugin hibrid autók mennyi energiát vesznek fel, és a tulajdonosoknak ez alapján kell fizetniük a töltésért. Westminsterben eddig összesen 296 lámpaoszlopot alakítottak át hasonló módon. A mostani az első olyan útszakasz, melynek összes oszlopán lehetőség nyílik a részben, vagy teljesen elektromos autók töltésére. A helyi elektromos töltőhálózat bővítésén tovább dolgoznak, az első elektromos sugárút közelében heteken belül két további úton alakítanak ki új töltőpontokat. https://hvg.hu/cegauto/20200406_elektromos_sugarut_lampaoszlopokrol_lehet_tolteni_a_villanyautokat



Járkálhat az utcán az önvezető csomagszállító – írja az egyik hírportál.
Bár az Egyesült Államokban elég komoly önvezető fejlesztések zajlanak, ez csupán a második alkalom, hogy egy cég számára lehetővé tették önvezető járművek tesztelését tesztpilóta nélkül. A Nuro számára nem is volt más lehetőség, hiszen a járművük embernek nem elég nagy. Tulajdonképp egyfajta átmenetről van szó egy hagyományos autó és egy elektromos modell között: a Nuro méretét tekintve leginkább egy golfkocsira emlékeztet, az ülések és a tető helyén tárolórekesszel, amely a kiszállításra váró ételcsomagokat tartalmazza. A Nuro R2 még februárban kapott felmentést az egész Egyesült Államokra vonatkozóan a forgalomba helyezési szabályok egy része alól. Így például nem kell, hogy tükör, szélvédő, pedál vagy kormánykerék legyen a felszerelései között. Most pedig Kaliforniában azt is engedélyezték, hogy részt vegyen a közúti közlekedésben. Mivel egyébként is nagyon megritkult a forgalom a kijárási tilalom miatt, ebből aligha lesz baj, és a cég, bár a szövetségi felmentést 5000 járműre kapta meg, egyelőre két prototípussal kezdi meg a tesztelést. https://totalcar.hu/magazin/hirek/2020/04/09/nuro_onvezeto_szallito_engedely/


Bonyolult agyműtét nyomait fedezték fel egy kora középkori görögországi leletegyüttesen amerikai tudósok. írja az egyik hírportál.
Az amerikai Adelphi Egyetem új kutatása bemutatta egy proto bizánci kori harcos lovasíjász csoport leletegyüttesének orvosszakértői vizsgálati eredményeit. (Ez Kr. u. 4-7. században volt.) A görögországi Thaszosz szigetén, a Paliokasztro ásatási helyen fedezték fel tíz előkelő – négy nő és hat férfi – csontmaradványait, melyek tevékenységeikről, sérüléseikről és egy bonyolult agyműtétről is tanúskodtak.
"A temetkezési hely, az emléktemplom és a sír konstrukciója festői" – magyarázta az  antropológus, a kutatás vezetője, aki szerint mindez az eltemetett emberek magas társadalmi állását jelzi, de a maradványok tartósításának fejlett módszere, a sír helyének kiválasztása is a csoportnak a környéken betöltött vezető szerepét mutatja. Az antropológus azt is elmondta: „Az egyes emberek csontjainak vizsgálata alapján, nagy testi erőfeszítést igénylő életet éltek. Mind a nők, mind a férfiak súlyos sérülések nyomait viselik, sebészi és ortopédiai szempontból magasan képzett, nagy tapasztalatú gyógyító kezelte őket. Úgy véljük, katonai orvos lehetett". A várhatóan kedvezőtlen kimenetel ellenére, az egyik férfin óriási kihívást jelentő agyműtétet is végrehajtottak, ami valószínűsíti, hogy a paliokasztrói népesség egy rendkívül fontos személyiségéről volt szó a kutató szerint. Az antropológus, kutatás vezető és kollégái orvosi, sebészeti és paleopatológiai adatokat is tudtak gyűjteni "a rendkívüli fej- és nyakoperációról és a sebész hatalmas teljesítményéről". Megállapították, hogy a beavatkozás oka fertőzés lehetett, és az íjász már a műtét alatt vagy röviddel utána életét vesztette. "Antropológiai kutatásaim 40 éve alatt nem találkoztam ilyen bonyolult sebészi teljesítmény nyomaival. Hihetetlen, mennyi előkészülettel és mekkora munkával hajtották végre, ráadásul jóval azelőtt, hogy az antibiotikumot felfedezték volna" – mondta el a tudós.   https://hvg.hu/tudomany/20200408_agymutet_gorogorszag_regeszet_paleontologia/


Egyesülő galaxisokat kaptak lencsevégre a kutatók – írja az egyik hírportál.
Először készült felvétel galaxisok ütközéséből eredő, nagy erejű anyagsugárról, úgynevezett relativisztikus jetről. Az amerikai Clemson Egyetem kutatói és külföldi kollégáik készítették az első fotografikus bizonyítékot arról, hogy egyesülő galaxisok töltéssel rendelkező részecskékből álló anyagsugarat tudnak kilövellni, melynek sebessége megközelíti a fényét. A kép két fiatalabb, spirálalakú galaxisból kialakuló anyagsugarat mutat – olvasható a tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban. Az anyagsugár vagy plazmakilövellés viszonylag fiatal kora tette lehetővé, hogy a kutatók világosan lássák az eredetét. Általában olyan nagy erejű a kilövellés fénye, hogy nem látjuk mögötte a galaxist - mondta az egyetem professzora. Az anyagsugarak az univerzum legnagyobb erejű jelenségeinek számítanak. Több energiát bocsátanak ki egy másodperc alatt, mint a Nap egész élettartama idején. Az energiát sugárzás, intenzív rádióhullámok, röntgensugarak és gammasugarak testesítik meg. A képet a világ legnagyobb, földi bázisú, 8,2 méter hosszú távcsöve segítségével készítették. https://www.origo.hu/tudomany/20200408-relativisztikus-jet.html/

Adás hallgatása