Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

A tudomány mai állása - Kémrobot segítségével figyelték meg a hegyi gorillákat

Műsorvezető: 2020. május 19. kedd, 09:42 Meghallgatva: 128 alkalommal

1. Első alkalommal észleltek a Tejútrendszerből származó gyors rádiókitörést, vagyis FRB-t a kutatók. A gyors rádiókitörések olyan néhány milliszekundumos jelek, amelyek a világűr egy távoli pontján keletkeznek. Bár korábban már viszonylag sok ilyen jelenséget figyeltek meg a szakemberek és több forrását is sikerült meghatározni, de olyan még nem fordult elő, hogy a galaxisunkból származó gyors rádiókötérést figyeltek meg. A most feljegyzett FRB viszont innen ered, azt ugyanakkor nem lehet tudni, hogy ezeket a jeleket mi bocsátja ki. A Torontói Egyetem kutatócsoportja a mostani jelet egy neutroncsillag, vagyis egy összeomlott nagy tömegű és rendkívül erős mágneses térrel rendelkező csillag közelében észlelte. A szakértők abban bíznak, hogy idővel rájönnek, ezeket a gyors rádiókitöréseket milyen objektumok okozzák.

2. Bolygószületést figyeltek meg a csillagászok. A nemzetközi kutatócsoportnak sikerült képet alkotnia arról, hogy a Földtől több száz fényévnyi távolságra miként alakulnak ki a bolygók. A fiatal csillagok körül létrejövő protoplanetáris korongokról már korábban is készítettek felvételeket, de azok egyike sem volt olyan részletgazdag, mint a mostani megfigyelés eredménye. A protoplanetáris korongokban gázok és szilárd részecskék keringenek és idővel ezek formálódnak bolygókká. A korábban tanulmányozott korongok esetében épp a legérdekesebb részt nem sikerült alaposan tanulmányozniuk a tudósoknak, hiszen azok alig néhány képpontot tettek ki. Ezek a részek a csillaghoz közel eső területek, ahol a kőzetbolygók születnek. Az új képeket a Chilében található Európai Déli Megfigyelőközpontban készítették miután az obszervatóriumban négy teleszkóp által gyűjtött fényt kombinálták. Ezt nem úgy kell elképzelni, amint amikor egy fényképezőgéppel valamit lefotózunk. A kutatók egy matematikai rekonstrukciós eljárás során teszik láthatóvá a részleteket. A bolygószületésről készült képeken jól látszódnak a fényesebb, valamint a kevésbé fényes területek. Úgy vélik, hogy azokon a pontokon gyűlik össze több por, ahol a korong instabilabb, így ezeken a helyeken nagyobb eséllyel formálódhatnak bolygók. Jelenleg azon dolgoznak, hogy ennek a jelenségnek felfedjék az okait.


3. Nanoműholddal kutathat a vízjég után a NASA a Holdon. Az amerikai űrügynökség 2021-ben indít küldetést a Holdhoz, hogy annak sötét krátereit vizsgálják meg. Dr. Barbara Cohen, a NASA Goddard Űrközpontjában a Lunar Flashlight program vezető kutatója elmondta, tudományos szempontból elegendő információ áll rendlekezésre, de gyakorlati szempontból már nem. Ezért ha az űrhajósokat oda akarják küldeni, akkor teljesen biztosnak kell lenniük abban, hogy a Holdon valóban iható vizet tudnak majd kinyerni. Ehhez pedig arra van szükség, hogy pontosan ismerjék ezeket a helyeket, hogy az űrhajósok oda tudjanak menni. A szakemberek azt már tudják, hogy a jéget azokban a kráterekben találják majd meg, ahová sosem süt be a nap, de pontosan ismerni kell, hogy ezekben mennyi jég van. A NASA tervei szerint a Holdon kibányászott vizet nemcsak ivóvízként használhatják fel, hanem például rakétaüzemanyagot is készíthetnének belőle, így ahhoz, hogy a Marsra is eljussanak, nem kellene a Földről vinni az üzemanyagot. A nanoműhold tulajdonképpen akkora, mint egy aktatáska és hat egységből áll. A szerkezet mást nem visz majd magával, csak egy lézert és egy a lézerfény visszaverődését mérő érzékelőt. Korábban egyébként még soha nem alkalmaztak lézerfényt a víz felkutatásához a Holdon. És bár ezzel a módszerrel kizárólag a felszíni jég jelenléte mutatható ki, de a mérésekkel ki lehet egészíteni más űreszközök által készített felvételek eredményét. A Lunar Flashlight nagyjából két hónap alatt térképezi fel a sötét krátereket a sarkvidékeken. A NASA munkatársa hozzátette, ez a műhold lesz az első úgynevezett zöld hajtóanyaggal üzemelő űreszköz. Az üzemanyaga, vagyis a hidroxil-ammónium-nitrát a hagyományosan használt hidrazinhoz képest sokkal biztonságosabb, mivel kémiailag stabilabb, nem mérgező az égésterméke és a fejlesztése közben különös figyelmet szenteltek annak, hogy használható legyen kisméretű műholdaknál is. A nanoműholdat a tervek szerint 2021 tavaszán indítják útnak.


4. Bemutatta a NASA a Mars-helikoptert. Az amerikai űrkutatási hivatal által készített eszköz kicsi, alig több mint 1,8 kilót nyom, viszont 120 centis, vagyis elég karcsú. Az apró helikopter nem egyedül érkezik majd meg a vörös bolygóra, hanem egy roverrel együtt és mindkettőt egy-egy amerikai iskolás nevezte el. A helikopter az Ingenuity, vagyis Találékonyság nevet kapta, melyet egy hetedikes virginiai diák javasolt, míg a rovert a Perseverance, tehát Állhatatosság névre keresztelték, ami pedig egy alabamai középiskolás ötlete volt. Nagyon sokan küldték be javaslataikat, összesen 28 ezer esszét kapott a NASA, végül azért dönthettek ezek mellett, mert az állhatatosság és a találékonyság is illik a már a Marson lévő Curiosity, vagyis Kíváncsiság névre keresztelt robothoz. Ez utóbbit is egy iskolás javaslata alapján nevezték el. A NASA terve szerint a helikopter feladata az lesz, hogy a nehezen megközelíthető helyekre, így a kráterekbe, szakadékokba is eljusson. Napenergiával működik és két kamerával készít majd képeket a vörös bolygóról. Az űrügynökség azt is elárulta, hogy a helikoptert két rotor emeli majd a magasba és azok percenként 2400 fordulatra lesznek képesek. Ha minden az elképzelések szerint alakul, akkor a küldetés júliusban, vagy augusztusban indul és a két jármű jövő februárban kezdheti meg munkáját a Marson.


5. Modern eszközökkel dolgozták fel ismét a Jupiter egyik holdjáról készült régi képeket. Az Europa felszínéről még a Galileo űrszonda készített felvételeket az 1990-es években. Azóta viszont rengeteget fejlődött a képfeldolgozási technológia, így most a legmodernebb eszközökkel alkották újra a több mint 20 éves felvételeket. A NASA a közeljövőben indítja el az Europa Clipper nevű küldetést és a régi képek újrafeldolgozásának az a célja, hogy az új misszió tervezőit segítsék vele. A felvételeknek az amerikai űrügynökség Sugárhajtás Laboratóriumának szakemberei adnak új életet. Cynthia Phillips a program egyik szakembere elmondta, a 90-es években készült képek felbontásanem megfelelő, így azokon az Europa felszínéből csak keveset lehet látni. A monokróm fotók pixelenként 460 méter felbontásúak és a színes képek még ennél is rosszabb minőséget képviselnek. Annak érdekében, hogy a képeken a geológiai alakzatokat könnyebben lehessen elkülöníteni egymástól, a szakemberek úgy alkották újra a felvételeket, hogy azokon nem a valós, az emberi szem által látható árnyalatokat jelenítették meg, hanem felszínt alkotó anyagok különböző kémiai összetételét. Tehát például a tiszta vízjég kékes-fehér árnyalatot kapott, míg azok, ahol a jégbe valamilyen más anyag is keveredett, például különféle sók, vöröses színt kaptak. A felszíni alakzatokból próbálják a kutatók felderíteni, hogy milyen geológiai folyamatok játszódnak le a holdon a Jupiter meglehetősen erős gravitációja miatt. Az úgynevezett káosz-területet pedig, mint egy kirakós darabjait próbálják meg összeilleszteni. Az Europát legutóbb a Galileo vizsgálta, így a Clipper lesz azóta az első űrszonda, mely ezt a holdat tanulmányozhatja. Az eszközt néhány éven belül indítanák el és az a Jupiter körül egy elnyújtott pályán kering majd. Közeli átrepüléseket végez majd a szonda a hold fölött több tucat alkalommal, bár először nem ez volt a terv. Az elképzelés az volt, hogy az Europa körül kering majd, de a berendezés műszerei még teljes sugárzásvédelem mellett is csak rendkívül rövid ideig tudtak volna működni. A pálya újratervezésének köszönhetően viszont az erős sugárzási övezetben csak kevés időt tölt majd el, vagyis a misszió is sikeresebb lehet. A becslések szerint ezzel a módszerrel háromszor több adatot lehet majd begyűjteni, mintha a szonda a hold körül keringett volna.


6. Rengeteg hidrotermális kürtőt fedeztek fel a Csendes-óceán mélyén. A hidrotermális kürtők úgy alakulnak ki, hogy a tengerfenék vulkanikusan aktív pontjain a magma által hevített kőzet találkozik a tengervízzel, amely túlhevül és amikor eléri a 400 Celsius-fokos hőmérsékletet, kiáramlik a hidrotermális nyílásokból. A vízben lévő oldott anyagok a hideg tengervízben füstszerűen kicsapódnak, majd lerakódnak a nyílás a nyílás peremén. A kürtő így egyre magasabb és magasabb lesz. Az eddig felfedezett legmagasabb ilyen képződmény 45 méteres volt, de 1995-ben leomlott. Ez egyébként természetes folyamat. A kürtők ugyanis idővel, a kiváló ásványok miatt eldugulnak, a folyadék pedig másik repedést keres magának és lassan kialakul egy újabb kürtő. A már nem működő képződmények ezt követően még több száz évig állhatnak. Az Egyesült Államokbeli Washington állam partjai mentén most egy egész erdőnyi ilyen kürtőt fedeztek fel a tengerkutatók. Azt már korábban is tudni lehetett, hogy az óceán ezen részén sok ilyen kürtő található, hiszen az 1980-as években a környéken 47-et azonosítottak. A Monterey-öböl Akvárium kutatóintézetének munkatársai most egy olyan robotot küldtek a víz alá, amely az eddigieknél sokkal részletgazdagabb térképet készített az óceán fenekéről. Ennek köszönhetően pedig az eddigieken túl további 572 darab kürtőt fedeztek fel. Ezek ráadásul nagyon sűrűn, egy 14-szer 2 kilométeres területen helyezkednek el. A szakértők szerint ezek többsége 2300 évvel ezelőtt alakult ki, amikor még nagyon intenzív volt a terület szeizmikus aktivitása. Az újonnan azonosított kürtők mindegyike magasabb 3 méternél, de a legtöbb alacsonyabb, mint 8 méter, ugyanakkor van közöttük egy 27 méter magas is. A képződmények alig tizede aktív jelenleg is, vagyis folyamatosan áramlik belőlük a folyadék.


7. Új békafajt fedeztek fel Madagaszkáron. Egy nemzetközi, német, olasz és madagaszkári szakértőkből álló kutatócsoport figyelte meg az állatot, melynek piros a lába, de ez csak mozgás közben látszódik. A kelet-afrikai szigetországban ezzel együtt így már 366 különböző békafaj ismert. Az állatot vöröslábú békának nevezték el és a keskenyszájú békacsaládhoz tartozik. Ha a béka ül, nem lehet látni a piros lábait, de ha mozog, akkor már igen. Azt, hogy miért rejtegeti, mikor nem mozog és mért fedi fel rikító színű lábát, amikor ugrik, egyelőre nem lehet tudni, de a feltételezések szerint a ragadozók elleni védekezésben segít egyfajta figyelmeztetésként.


8. Világító növényeket alkotott egy nemzetközi kutatócsoport. Egy gombából származó gén segítségével hoztak létre olyan növényeket, melyek fényt bocsátanak ki. A tudósok a tanulmányukban arról számolnak be, hogy rájöttek, az egyes gombafajtákban a biolumineszcenciát tápláló reakciók hasonlóak a növények anyagcserefolyamatához. A gomba érintett DNS-szakaszát ezért beültették egy növénybe és az az várakozásoknál is fényesebben világított. Ez ráadásul azért különleges, mert a gombából származó foszforeszkáló fény fenntartásához semmilyen külső energiára, vagy speciális kémiai reakcióra nincs szükség. Azok a növények, melyekbe beültetik ezt a gombából kinyert DNS-t, egész életük során, a csírázástól az érésig folyamatosan világítanak. A kutatók szerint a biológiai fényt kibocsátó növények segítségével hatékonyan lehet megfigyelni a növények életműködését. Emellett pedig szépek is és ha elterjednének, különleges díszei lehetnének a lakásoknak, de arra azért nem kell számítani, hogy a köztéri világítást például világító fákra cserélnék, annyira nem erős a fényük. A világító növényekről készült tanulmány 27 szerzőjének egyike elmondta, korábban részt vett már olyan kutatásban, amikor a szentjánosbogarak génjeinek felhasználásával alkottak világító növényeket, de a mostani, gomba DNS-sel módosított növények sokkal erősebb, ráadásul állandó fényt bocsátanak ki.


9. Virágzik a csillagos nárcisz a Somogy megyei babócsai Basakertben, ahol Európa legnagyobb kiterjedésű egybefüggő nárciszmezője van. A 13 hektáros park az évnek ebben a szakaszában teljesen fehérbe borul és nemcsak a szemnek kellemes az élmény, hiszen virágillat lengi be a tájat. Schulz Andrea, a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársa egy riportban elmondta, a történelmi források szerint a területet a török hódoltság korában ültette be a virággal egy basa, hogy ezzel kedveskedjen a háremhölgyeinek. Hozzátette, hogy a csillagos nárcisz azóta már keveredett a közönséges fehér nárcisszal és egyfajta hibrid lett belőle, a részaránya pedig nagyjából 15 százalékra csökkent. Babócsában a végvár a 16. században török kézre került és abból az időből maradt meg a kupolás török híd, illetve a csillagos nárcisz is. Előbbi okán a terület műemléki védelmet kapott.


10. Mit érezhet egy robot? A jövőben ezt könnyű lehet felismerni, köszönhetően magyar kutatók munkájának. Az ELTE Etológia Tanszék, a BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai robotok érzelemkifejezésén dolgoznak. A kutatás vezetője elmondta, emberekkel együttműködő robotok már most is léteznek és a jövőben még több feladattal ruházzák fel a gépeket. Gácsi Márta szerint nem valószínű, hogy a segítő robotok az emberekhez hasonlóak lesznek, hiszen ahhoz, hogy úgy nézzenek ki, úgy mozogjanak és beszéljenek, ahogy mi, még rengeteget kell fejlődnie a tudománynak. Hozzátette, hogy jelenleg még csak ellenérzést, félelmet váltanának ki a robotok, ha az emberekhez hasonlítanának. Gácsi Márta úgy véli, hogy a robotokra egy külön fajként kellene tekinteni és ennek fényében kellene kialakítani,a szerepükhöz és a képességeikhez mértek a kommunikációjukat is. Az érzelmek kifejezéséhez nem szüskéges beszélni, hiszen az állatok is kommunikálnak egymással. Éppen ezért fogtak össze a robotika szakemberei az állati viselkedést vizsgáló etológusokkal. Az emberek is megértik egymás érzéseit szavak nélkül is, például a sírásból, nevetésből, ráadásul ezek az érzelemkifejezések az állatok esetében is megfigyelhetőek. A magyar kutatók most olyan hangokat próbálnak létrehozni, melyekkel a robotok, hasonlóan az állatokhoz beszéd nélkül, de hangokkal fejezhetnék ki az érzelmeket. A többi között ezt vizsgálja az úgynevezett etorobotika, mely az állati viselkedéssel foglalkozó tudományterület és a robotika összevonásából származik. Miklósi Ádám, az Etológia Tanszék és az MTA kutatócsoport vezetője szerint olyan hangokat kell kifejleszteni a robotok számára, melyekkel úgy fejezhetik majd ki magukat, hogy közben nem utánozzák az embert. Korcsok Beáta, a cikk első szerzője pedig elmondta, sok szárazföldi emlősnél könnyen lehet következtetni a hangokból az érzelmekre, aminek egyik oka, hogy mind a hangképző szervek, mind a hangadás módja lényegében ugyanolyanok. A kutatók csaknem 600 különböző mesterséges hangot hoztak létre, melyek a pittyegéstől a komplex hangokig terjednek. Ezeket a mintákat egy internetes teszen több mint 230 önkéntes résztvevő értékelte és arra kellett válaszolniuk, hogy a hang kiadója milyen felfokozott, pozitív vagy negatív érzelmi állapotban lehet. A kísérletben résztvevők a már megszokott szabályok mentén értékelték a hallottakat, vagyis a rövidebb hangok sorozatait pozitívabbnak, míg a magas hangokat intenzívebbnek értékelték. A magyar tudósok azt tervezik, hogy a létrehozott hangokat a saját szociális robotjukkal valós élethelyzetekben is kipróbálják.


11. Kémrobot segítségével figyelték meg a hegyi gorillákat. Kutatók és filmesek készítettek egy robotot, ami megszólalásig hasonlít a kölyökgorillákra. Ennek segítségével pedig még közvetlenebb módon figyelhették meg az állatok viselkedését. A természetfilmek forgatásán az operatőröknek biztonságos távolságot kell tartaniuk a gorilláktól, de a kémnek köszönhetően testközelbe kerülhetett a kamera, amelyet a kis robot egyik szemében helyeztek el. Így derült ki, hogy a gorillák gyakran létesítenek szemkontaktust. Mindehhez egy olyan robotot készítettek, amely még a mellkasát is meg tudta ütögetni és képes volt kapcsolatot létesíteni a valódi gorillakölykökkel. Emellett a szerkezet arcát úgy alkották meg, hogy élethű, kifejező legyen és külünösen figyeltek a szem körüli izommozgásokra. Mint bebizonyosodott, ez fontos volt, hiszen a gorilláknál a szemkontaktus nagyon sokat számít. Annak érdekében, hogy az alfahímet meggyőzzék, nem jelent veszélyt a jövevény, a robottal rendre elkerülték vele annak pillantását. A robotnak köszönhetően sikerült azt is megfigyelni, hogy a gorillák evés közben elégedett hangon, mondjuk így, dúdoltak.


12. Újabb fejlődésen ment keresztül Charlie, a robot. A németországi mesterséges intelligencia kutatóközpontban még 2014-ben készítették el a gép-hominidát, vagyis emberszabású gépet. Charlie-nak olyan hajlékony a gerince, mint egy embernek, így hasonló mozgások végrehajtására is képes, mint mi, igaz, jóval lassabban. A robot képes volt két lábra egyenesedni, mintegy bemutatva az emberszerűek evolúcióját, mozgásfejlődését. A német tudósok évről-évre újabb fejlesztéseket hajtanak végre rajta és legújabb eredményükről a napokban számoltak be. Ezúttal azt mutatták be, ahogy Charlie a hátáról a hasára fordul, majd négykézlábra áll. A kutatók szerint a jövőben a robot akár otthoni asszisztensként is működhetne, vagy a távoli jövőben fel lehetne használni más bolygók felfedezésénél.

13. A biometrikus azonosítás egy új formáját valósítja meg egy japán vállalat. Nem az ujjlenyomat-olvasást, vagy a retinavizsgálatot, esetleg a hangazonosítást fejlesztik tovább, hanem egy olyan jellegzetességet vesznek alapul, amely segítségével távolról is felismerhető szinte bárki. A járást. A mozgása mindenkinek egyedi, ezért van az, hogy egy távolban lévő ismerőst már akkor felismerhetünk, ha az arcát még nem is látjuk. Az emberek mozgásának megfigyelése nem újkeletű, hiszen Kínában évekkel ezelőtt bevezették a rendszert, ami a térfigyelők kamerákon keresztül képes azonosítani az embereket a mozgásuk alapján. Ahhoz ugyanakkor, hogy ez hatékony legyen, szükség van a jól kiépített kamerahálózatra. Egy japán cég újragondolta a rendszert és érzékelők egész sorával figyelné meg az emberek mozgását úgy, hogy a szenzorokat a már meglévő struktúrákba építenék be. Az újdonság pedig abban rejlik, hogy nincs szükség az egészalakos megfigyelésre, hiszen az érzékelők a lépések keltette vibrációkból szerzik meg az információkat. Ezek között a tartózkodási helyről, az illető sebességéről, súlyáról is pontos információkat kaphatnak, de ezeken túl még azt is elárulják a lépéseink, hogy milyen az egészségi állapotunk, vagy a hangulatunk. A rendszert egy thaiföldi sertéstelepen már alkalmazzák, ahol ennek segítségével egyenként tudják megfigyelni a csoportban lévő állatokat. Azt írják, ha egy malac kevesebbet mozog, mint a szokásos, vagy megváltoznak a szokásai, azok arra utalnak, hogy valami baja van. Így minden egyedet egyenként tudnak kezelni, amivel elkerülhető, hogy a csoportos gyógyítás következtében ellenállóbb baktériumok alakuljanak ki. A rendszert már tesztelik embereken is, vagyis olyan helyeken, amiket emberek használnak. Az egyik kutató úgy fogalmazott, az épületet használják, hogy érzékeljék az embereket és a teljes fizikai világot átalakítják egy szenzorrá. Hozzátette, ennek alkalmazását az egészségügy is kamatoztathatná, hiszen a betegek állapotának romlását így sokkal hamarabb észre lehetne venni.

14. Új szintre emelnék a háromdimenziós megjelenítőket. Világújdonságra készül egy magyar és egy német cég. Olyan LED-falakat akarnak alkotni, melyek szemüveg nélküli háromdimenziós látványt biztosítanak. A vizuális megjelenítők között ma már a LED-falak dominálnak, melyekkel más technológiák nem tudják felvenni a versenyt. A LED nagy előnye, hogy nem egyszerű megjelenítő felület, hanem moduláris, vagyis tetszőleges méretű és alakú felületet létre lehet belőlük hozni. Mindamellett, hogy nagyon hatékonyan működnek, az energiafelhasználásuk alacsony, a valódi fekete szín megjelenítésével pedig nagyszerű kontrasztot nyújtanak egy háttérmegvilágításos LCD panelhez képest. Jelenleg viszont még nem létezik olyan megoldás, amely szemüveg nélkül tudna háromdimenziós képet adni. Ezen változtatna egy magyar és egy német cég. Együtt akarják megalkotni az új termékkategóriát és a világon elsőként akarják piacra dobni a szemüveg nélküli 3D LED-falakat. A szakértők szerint a jövőben kizárólag LED-falak lesznek majd bevásárlóközpontokban és a repülőtereken, a koncerteken és a stadionokban, de az is elképzelhető, hogy akár építészeti elemként is alkalmazzák majd azokat. Ha ezek ráadásul szemüveg nélküli 3D képet is képesek lennének megjeleníteni, az már tényleg olyan lenne mint egy sci-fiben.

15. Újabb lépést tettek a kutatók a viselhető elektronikai eszközök még hatékonyabbá tételére. Az észak-karolinai mérnökök találmánya nemcsak rugalmas, rendkívül vékony, hanem még gázáteresztő is. Az elekronikus anyagből már készítettek egy olyan alkarvédőhöz hasonló készüléket, mellyel egy tetriszjátékot is lehetett irányítani. A fejlesztők elmondták, hogy az anyag alapja egy nyúlékony és lyukacsos polimer fólia, amelyet olyan oldatba merítenek, amely ezüst nanoszálakat tartalmaz. A nanoszálakat ezt követően hőpréssel rögzítik a felülethez. A tanulmány társszerzője hozzátette, a lélegző anyagok elvileg kényelmesebbek, mint a többi anyag, ami annak tudható be, hogy lehetővé teszik az izzadság elpárolgását, így a bőrt is kevésbé irritálja a viselése. Az amerikaiak úgy gondolják, hogy fejlesztésük jelentős előrelépésnek számít a viselhető érzékelők, vagy felhasználói felületek területén, ugyanis ezen a területen gázáteresztő, vagyis lélegző elektronikai anyagokra van szükség. A tanulmány szerzői szerint a találmányuk az egészségügyben is hasznos lehet.

16. Sokkal gyorsabban képesek alkalmazkodni a halak a környezeti változásokhoz, mint eddig gondolták. Svájci kutatók tüskés pikókat vizsgálták vizsgáltak meg és rájöttek, hogy a halak génjei akár már egyetlen generáció alatt is módosulhatnak. Bár az evolúcióról kialakult általános vélekedés az, hogy lassú folyamat, egyre több kutatás foglalkozik ezzel, és Svájcban bebizonyították, hogy egyes változások nagyon gyorsan végbe mennek. Eddig csak mikroorganizmusoknál figyelték meg, hogy a természetes szelekció milyen sebességgel alakítja a génállományt. A svájci tudósok öt évig tanulmányozták a tüskés pikókat. Első körben olyan halakat kereszteztek, melyek eltérő élőhelyhez voltak szokva, vagyis a tavi és folyami pikókat. Ezután megfigyelték, hogy a folyóba engedett halak képesek-e a jobb túlélésre a számukra egyébként új élethelyen, mint az őshonosnak számító egyedek. Az újak 2,5 százalékkal nagyobb arányban tudtak életben maradni. A kutatás egyik vezetője elmondta, ez bár nem tűnik soknak, de több generációváltás után már jelentős a különbség.

 

Adás hallgatása