Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

Május 19.: a tömegtájékoztatás világnapja

Írta: Szabó-Kocsis János

Napjainkban az egyik legaktuálisabb kérdés a tömegtájékoztatás helyzete. Sokszor látjuk és halljuk kiegyensúlyozatlanságát, elfogultságát, minőségi és erkölcsi problémáit. A tömegkommunikációs eszközök ma már társai mindennapjainknak: tájékozottságunk nagyrészt tőlük függ, sok időt töltünk velük, hatnak ránk, befolyásolják gondolkodásunkat, alakítják véleményünket, ízlésünket. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a közvetlen tapasztalatszerzés ezernyi lehetőségéről sem: iskola, könyvtár, múzeum, színház, munkahely, szabadidős tevékenységek stb.

A tömegtájékoztatás összefoglaló neve: médium (többes számban: média), azaz információhordozó(k). Közös bennük az, hogy információkat (adatokat, híreket, ismereteket) tárolnak és adnak tovább közérthetően. Anyaguk és eszközeik szerint lehetnek írott és elektronikus információs források.

A szavak képesek hidat verni személyek, családok, társadalmi csoportok, népek között

Hitbéli hova- vagy hova nem tartozásunktól függetlenül Ferenc pápa tavalyi üzenete a tömegtájékoztatás 50. világnapjára ma is nagyon aktuális.

A szavak képesek hidat verni személyek, családok, társadalmi csoportok, népek közöttA katolikus egyházfő szerint „a kommunikációnak van ereje, hogy hidakat hozzon létre, elősegítse a találkozást, a másik befogadását, és így gazdagítsa a társadalmat. Milyen szép, ha olyan személyt látunk, aki gondosan megválogatja szavait és gesztusait, hogy elkerülje a félreértéseket, begyógyítsa a sebzett emlékezetet, építse a békét és a harmóniát. A szavak képesek hidat verni személyek, családok, társadalmi csoportok, népek között. És ez igaz a fizikai környezetünkre éppúgy, mint a digitális világra. Ezért a szavaknak és a tetteknek olyanoknak kell lenniük, amelyek segítenek számunkra kilépni az ítélkezés és bosszú ördögi köreiből, amelyek minduntalan csapdába ejtik az egyes embereket éppúgy, mint a nemzeteket, és amelyekből a gyűlölet üzenetei születnek. A keresztény ember beszédének célja ezzel szemben az, hogy növelje az egységet, és akkor is, amikor határozottan el kell ítélnie a rosszat, arra kell törekednie, hogy ne szakadjon meg soha a kapcsolat és a kommunikáció…

Kívánatos volna, hogy a politika és a diplomácia nyelvét is átjárja az irgalmasság, amely soha semmit nem akar veszni hagyni. Főleg azokhoz szólok, akik intézményes, politikai, a közvéleményt formálni képes felelősséget viselnek: ügyeljenek mindenkor arra, hogyan fejezik ki magukat azokkal kapcsolatban, akik másképpen gondolkodnak vagy cselekszenek, vagy akár hibát követtek el. Könnyű engedni a kísértésnek, hogy az ember kihasználja ezeket az alkalmakat, és táplálja a bizalmatlanság, a félelem és a gyűlölet lángjait. Ahhoz viszont bátorság kell, hogy az embereket a kibékülés felé irányítsuk, de éppen ez a pozitív és találékony merészség segíthet igazi megoldásokat találni régi konfliktusokra és alkalmat teremthet a tartós békére. „Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak […] Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket” (Mt 5,7.9)…

Meghallgatni az sokkal több, mint meghallani

…alapvető fontosságú, hogy meghallgassuk a másik embert. A kommunikáció osztozást jelent, az osztozáshoz a másik ember meghallgatása, befogadása is hozzátartozik. Meghallgatni az sokkal több, mint meghallani. A meghallás az információ területét érinti, a meghallgatás viszont a kommunikáció része és közelségre van hozzá szükség. A másik ember meghallgatása segít benne, hogy helyes magatartást vegyünk fel, kilépjünk a szemlélő, a felhasználó, a fogyasztó kényelmes szerepéből. A másik meghallgatása azt is jelenti, hogy kérdéseket és kétségeket is megoszt velünk, egymás mellett haladunk az úton, megszabadulunk minden olyan elképzeléstől, hogy mindenre képesek vagyunk, és képességeinket és adottságainkat alázattal a közjó szolgálatába állítjuk.

A másik ember meghallgatása soha nem egyszerű. Néha egyszerűbb süketnek tettetni magunkat. A másik meghallgatása azt jelenti, hogy odafigyelünk valakire, igyekszünk őt megérteni, értékeljük, tiszteljük, őrizzük a másik szavait. A másik meghallgatása egyfajta áldozat, önmagunk feláldozása…

Az e-mail, az sms, a közösségi hálók, a chat is lehetnek a kommunikáció teljes mértékben emberi formái. Nem a technológia határozza meg, hogy egy kommunikáció hiteles vagy nem, hanem az ember szíve és képessége, hogy jól használja a rendelkezésére álló eszközöket. A közösségi hálók alkalmasak rá, hogy segítsék az emberi kapcsolatokat és előmozdítsák a társadalom javát, ugyanakkor elvezethetnek a személyek és csoportok még mélyebb szakadásához és elkülönüléséhez is. A digitális környezet olyan, mint egy tér, egy találkozóhely, ahol a másikkal kedvesen bánhatunk, de meg is sérthetjük, folytathatunk hasznos beszélgetést vagy részt vehetünk valakinek az erkölcsi lejáratásában. Azt kérem, hogy az irgalmasság „tegyen nyitottabbá bennünket a párbeszédre, hogy jobban megismerjük és megértsük egymást; szabadítson meg az elzárkózás és a megvetés minden formájától, továbbá űzzön el minden erőszakot és megkülönböztetést” (Misericordiae vultus, 23). A világhálónak is vannak valódi polgárai. Az internetes hálózatokhoz történő csatlakozásból az is következik, hogy felelősséget viselünk a többiekért, akik, noha nem látjuk őket, valós személyek és méltóságukat tiszteletben kell tartani. A világhálót lehet arra használni, hogy egészséges és az osztozásra nyitott társadalmat építsünk.

A kommunikáció, annak helyszínei és eszközei kiszélesítették számos ember látóhatárát. Ez Isten ajándéka és ugyanakkor nagy felelősség. Szeretném a kommunikációnak ezt a hatalmát úgy meghatározni, mint személyes „közelség”. A kommunikáció és az irgalmasság közötti találkozás olyan mértékben lesz termékeny, amennyire képes ilyen személyes közelséget teremteni, amely a másikkal törődik, vigasztalja, gyógyítja, kíséri és vele örül. A megosztott, darabjaira esett, ellentétekre épített világban az irgalmassággal történő kommunikáció azt jelenti, hogy hozzájárulunk a jó, szabad, szolidáris közelséghez Isten gyermekei, az emberségben testvérek között.” – eddig Ferenc pápa szavai.

A tömegtájékoztatásnak nagy súlya van a mai világ életében

A Magyar Katolikus Lexikon tömegtájékoztatás szócikke alatt a következő meghatározást találjuk: sokaságnak szóló, irányított közlés. Jó esetben igaz ismeretek közlése, rosszabb esetben a hatalom eszköze arra, hogy egy kisebbség akaratát átvigye a többség befolyásolására.

A tömegtájékoztatási eszközök nemcsak híreket, információkat osztanak meg velünk, hanem olyan műsorokat, filmeket, stb. is, melyek szintén befolyásolnak bennünket. II. János Pál pápa egyik utolsó megnyilatkozásában ezeket írja: A tömegtájékoztatásnak nagy súlya van a mai világ életében. Jóllehet a család élete és erkölcsei, valamint a gyermeknevelés szempontjából a tömegtájékoztatásnak üdvös hatása is van, eszközei mind érzelmileg, mind értelmileg, mind a vallás és az erkölcs tanítása szempontjából nagy veszedelmet is hordozhatnak, főleg ha fiatalokról van szó.

Megnyerő, művészi módon, de tudatos irányítás alatt (manipuláltan), miként a világ sok országában sajnos megtörténik, olyan ideológiák eszközei lehetnek, amelyek az embereket elválasztják egymástól, s hamis ítéleteket alakítanak ki bennük az életről és a családról, a vallásról és az erkölcsről, mivel nem tisztelik az ember igazi méltóságát és rendeltetését.

Ehhez hasonlóan a szülők, kapcsolatot találva a programok alkotásának és közvetítésének felelős vezetőivel, keressék a módját, hogy a sugárzott műsorok és a közzétett anyagok ne homályosítsák el és ne tiporják sárba azokat az alapvető emberi értékeket, amelyek a társadalom közjavához tartoznak, hanem ellenkezőleg, reálisan mutassák be a család problémáit és azok helyes megoldásait. „A gyártóknak ismerniük és tisztelniük kell a család igényeit, melyek olykor valóban lelki erősséget és mindig pontos kötelességtudatot követelnek tőlünk. Kerülniük kell ugyanígy mindent, ami a család életét, stabilitását, kiegyensúlyozottságát és boldogságát sértheti. A család alapvető javainak megsértése, akár a szerelemről, akár a válás védelméről, akár erőszakról vagy a fiatalok társadalomellenes magatartásáról van szó, az emberek igazi javainak megsértése is.” – Hasonló alkalommal mi magunk is kijelentettük a következőket: „A családnak módot kell adni arra, hogy jelentős mértékben megbízhasson mindazok jóakaratában, becsületességében és lelkiismeretességében, akik a tömegtájékoztatással foglalkoznak. Ilyenek a kiadók, az írók, a gyártók, a rendezők, a dramaturgok, a kommentátorok, a hírmondók és a színészek. Ezért kötelező az Egyház számára is, hogy minden módon törődjék azokkal, akik ilyen területeken dolgoznak; bátorítsa és támogassa azokat a katolikusokat, akik arra éreznek adottságot és hivatást, hogy e kényes és nagy megfontoltságot igénylő munkát magukra vállalják (II. János Pál pápa: ll rapido sviluppo ap. levele. 2005.)

Források: http://www.mozaweb.huhttp://www.magyarkurir.hu/nezopont/a-kommunikacio-es-az-irgalmassag-termekeny-talalkozas-ferenc-papa-uzenete-tomegtajhttp://lexikon.katolikus.hu/T/t%C3%B6megt%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1s.html



Bárhol, bármikor...

Sokat utazol? Nincs a közeledben egy rádió? Nem vagy a vételi körzeten belül? Sebaj! Töltsd le okostelefonodra az ingyenes Tunein alkalmazást és máris hallgathatod rádiónk adását élőben bárhol, bármikor!

Töltsd le telefonodra még ma! Töltsd le még ma a telefonodra!