Az általános iskolai oktatás megkezdését jövőre már csak engedéllyel lehet kitolni, ha a gyerek eléri a hatéves kort. A jogszabályból azonban egyelőre nem derül ki, hogy melyik szervtől lehet ezt kérvényezni – írja a Népszava.
Sem a szülők, sem az óvodapedagógusok nem tudják, hova forduljanak majd, ha kérelmezni szeretnék, hogy egy hatéves gyermeknek ne kelljen kötelezően iskolába mennie jövő év szeptemberétől. A kormány a köznevelési törvény módosításával megszüntette a rugalmas iskolakezdést: aki adott év augusztus 31-éig betölti hatodik életévét, annak kötelező iskolába mennie.
A törvénymódosításig az óvoda a szülővel együtt dönthetett arról, hogy a gyerek egy évet még óvodában maradjon, és csak hét évesen menjen iskolába, ám ezt a lehetőséget megvonták tőlük, az iskolaérettség megállapításának joga az államhoz került.
Legkésőbb január 15-éig kell benyújtani a kérelmeket a felmentést engedélyező állami szervhez, csakhogy a kormány sem a törvénymódosításban, sem annak végrehajtási rendeletében nem határozta meg, melyik ez az állami szerv.
A gyerekem jövő nyáron lesz hatéves, a törvény szerint szeptemberben iskolába kell mennie, de én még nem szeretném. Az óvodavezetőt hiába kérdeztem, ő sem tudta megmondani, hova küldjem majd a kérelmemet. – mesélte egy szülő.
A nyilatkozó szülőnek van egy másik, iskoláskorú gyereke is, aki már majdnem hétéves volt, amikor első osztályba lépett. Tapasztalatai szerint az jellemző, hogy hét vagy akár nyolcéves korban kezdik el az iskolát a gyerekek.
Egyrészt a januári határidő túl korai, ilyenkor még sok szülő bizonytalan. Másrészt, ha olyan döntés születik, amivel a szülő nem ért egyet, csak perelni tud, egy ilyen eljárás viszont hónapokig, akár az iskolakezdés utánig is eltarthat. – mondta Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője.
A képviselő szerint az is kétséges, hogy valóban szakmai döntés születik-e egy állami hivatalban: tízezres nagyságrendben érkezhetnek kérelmek, néhány hét alatt pedig képtelenség lesz részletes szakértői véleménnyel alátámasztott döntéseket hozni. Egy nyilatkozatában Bódis József oktatási államtitkár megemlítette, az Oktatási Hivatalhoz (OH) kerülnek majd a halasztási kérelmek, ám Miklós György szerint az csak tovább bonyolítja a helyzetet, ha minden kérelmet központilag kell majd elbírálni.
A köznevelési törvény módosításai között ezt tartom a legkártékonyabbnak, olyan gyerekek is iskolába kerülhetnek, akik arra még nincsenek felkészülve. – mondta Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete óvodapedagógiai tagozatának elnöke.
Szerinte a törvény nem fogalmaz egyértelműen azzal kapcsolatban sem, hogy az óvodapedagógusok, óvodavezetők szakmai véleményét figyelembe veszik-e a döntéseknél, a szöveg szerint ez nem kötelező, csak egy lehetőség. Amennyiben mégis a gyerekeket ismerő óvónők véleménye alapján döntenek majd, akkor viszont semmi értelme nincs a törvénymódosításnak azon kívül, hogy az eljárás hosszabb lesz.
