Advent, Adventus Domini = az Úr eljövetele, röviden: Úrjövet. Advent az Úr kegyelemhozó eljövetelére való felkészülés időszaka. Az adventi időszak mindig vasárnap kezdődik, mégpedig a Szent András ünnepéhez (nov. 30.) legközelebb eső vasárnappal, illetve annak előestéjével. Ez egyben az egyházi év kezdete is. Négy hétből áll Karácsonyig, a negyedik többnyire csonka.
Adventi népszokások
Az ádventi időszak kezdetét sokáig harangszóval jelezték.
A korábban heti 3, majd 2 napos (szerdai és pénteki) ádventi böjt és a szombati hústól való tartózkodás hagyományőrzőbb vidékeken még a 20. század közepén is szokásban volt az idősebbek körében.
A legutóbbi évtizedekig kerülték az ádventi időszak alatt a zajos mulatságokat, táncot, lakodalmat sem tartottak, számos kocsmában csak utasokat szolgáltak ki.
Az ádvent hagyományos vallásos alaphangulatát Közép-Európa-szerte a hajnali mise, a roráte jelenti.
Sok helyütt szokás volt, hogy a gyermekek énekszóval, csengetéssel költögették a híveket, hogy a szentmisére odaérjenek. A rorátéhoz nagyszámú hiedelem és mágikus eljárás is fűződik.
Az időszak jellegzetes hagyományai közé tartoznak az adventölés (kántálás) és a szálláskeresés.
Ugyancsak erre az időszakra esik több jeles nap, amelyeknek népi hagyományköre kisebb-nagyobb mértékben vallásos elemeket is tartalmaz (András, Borbála, Miklós, Luca). Ekkor van a téli napforduló ideje is, amely a téli időszak vallásos mágikus népi szokáshagyományának nagy részén érezteti hatását.
