Tudomány mai állása - Meglepő dolog derült ki a lódarazsakról

Nyolc találmány a NASA-tól, ami a hétköznapi életünket is megváltoztatta. Az űrtechnológia fejlődése nem csak az asztronautákat és tudósokat segítette közelebb a világűr, a csillagok, a bolygók és az univerzum megismeréséhez. Sokaknak talán meglepő lehet, de a mindennapok során mi is rengeteg olyan fejlesztést használunk, ami az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) mérnökeinek köszönhetően jöttek létre.
1. Memóriahab: A nyitott cellás struktúrájú poliuretán anyagból készülő memóriahab jellegzetessége, hogy egyenletesen eloszlatja a rá nehezedő terhelést, hála annak, hogy a hőmérsékletre és a nyomásra is érzékeny. Manapság párnákban, motorülésekben, matracokban használják.
2. Talpbetétek: A Holdraszálláshoz speciális cipők kellettek, ezért Neil Armstrong és társai olyan lábbeliket kaptak, amik könnyebben szellőztek, és nagyobb lendületet adtak a lépésekhez. A poliuretánból készült cipők mintájára a cipőgyártók is felismerték, hogy ez a technológia a hétköznapi emberek életében is hasznos lehet.
3. Infravörös hőmérő: Az egyik cég 1991-ben adta ki az első infravörös hőmérőt, amivel a korábbinál jóval pontosabbá és egyszerűbbé vált a testhőmérséklet ellenőrzésének folyamata. Szinte hihetetlen, hogy a NASA kutatói azon célból dolgozták ki a megoldást, hogy csillagok hőmérsékletét mérjék.
4. Füstérzékelő: A NASA az egyik gyártóval együtt 1973-ban alkotta meg a világ első, állítható érzékenységű füstérzékelőjét, ami manapság már minden fontosabb épület alapvető kelléke. A mérges gázok és a füst detektálására alkalmas szerkezet célja az volt, hogy időben kiderüljön, ha az első amerikai űrállomáson, a Skylaben probléma adódik.
5. Vezeték nélküli szerszámok: Az sem volt egyértelmű, hogy mivel fognak kőzetmintákat begyűjteni az űrhajósok, ha egyszer elérik a Hold felszínét. Az űrhivatal az egyik céggel közösen egy olyan porszívóhoz hasonló, vezeték nélküli szerkezetet fejlesztett erre a célra, amivel ez a kényes feladat elvégezhetővé vált.  A kísérlet sokat segített abban, hogy később megjelenjenek az olyan vezeték nélküli porszívók és fúrók, illetve akkumulátoros nehéz-szerszámok, amiket manapság építkezéseken (és már otthon is) használunk.
6. Vízszűrő: A NASA-nak egy olyan filterre is szüksége volt, ami hosszú időn keresztül lehetővé tette az asztronauták számára a tisztított víz előállítását. A speciális faszenet tartalmazó filter ezüstionok segítségével semlegesítette a baktériumokat, és gátolta meg további terjedésüket. Természetesen idővel ez a fejlesztés is megtalálta az utat a mindennapjainkba.
7. Bébiétel: A NASA régóta foglalkozik algakutatással aminek célja, hogy az űrutazások során koncentráltan juttathassanak vitaminokat az űrhajósok szervezetébe. A kísérletek nyomán fejlesztették ki a kereskedelmi forgalomban is kapható, gazdag mikroalga tartalmú bébiételek is, mint például az algaalapú zöldségolaj.
8. Karcálló lencsék: A NASA-nak az elmúlt évtizedek során szüksége volt egy olyan speciális bevonatra is, amivel megvédhették az űrfelszereléseiket a különböző szennyeződésektől, ezért kikísérleteztek egy saját műanyagborítást. Manapság ezekkel találkozhatunk a napszemüvegeken. A speciális műanyag nem csak olcsóbb az üvegnél, hanem jobb védelmet is nyújt az UV-sugárzással szemben is. https://24.hu/tech/2019/07/17/nasa-fejlesztesek-kutatasok-hetkoznapokban/

Az első amerikai űrhajósok eltévedtek a holdon. A holdraszállás a 20. század legnagyobb tudományos és technológiai teljesítménye volt, amit az Apollo-program lezárása után senki nem is tudott máig megismételni (igaz, nem a technikai nehézsége, inkább az irdatlan költsége miatt). Kevéssé ismert részlete a történelmi tettnek, hogy Armstrong és Aldrin úgy töltött 22 és fél órát a Hold felszínén, és úgy tűzték ki az amerikai zászlót, hogy valójában fogalmuk sem volt, hol vannak. De nem csak nekik, az űrhivatal, a NASA földi központjának sem, és a Hold körül a parancsnoki kabinban keringő harmadik űrhajósnak, Michael Collinsnak sem.
https://index.hu/tudomany/til/2019/07/06/az_elso_amerikai_urhajosok_eltevedtek_a_holdon

Meglepő dolog derült ki a lódarazsakról. A lódarazsak képesek megjegyezni és sokáig megőrizni az emlékezetükben a különböző szagokat – állapították meg kínai kutatók. A Kínai Tudományos Akadémia kutatói a Kínában őshonos ázsiai lódarázsnál (Vespavelutina) mutatták ki a szagtanulás és szagemlékezet képességét. Az egyik tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a szagérzékelés a darazsak táplálkozásában, valamint a fajon belüli kommunikációban játszik fontos szerepet.  https://hvg.hu/tudomany/20190718_lodarazsak_szaglasa_emlekezet

Eltűnhet a rák és a cukorbetegség 20 év múlva. A digitális átalakulás minden szektorra, így az egészségügyre is jelentős hatással lesz, amelynek hagyományos szereplői nem biztos, hogy készen állnak a változtatásra, azonban az új belépők és a fogyasztók által használt technológia kikényszeríti azt – olvasható az egyik tanácsadócég jelentésében. A tanulmány egyik megállapítása szerint az egészségügyben jelentős változás lesz, hogy az ember fogyasztóként a középpontba kerül, és saját adatairól rendelkezhet majd. Emellett az ellátórendszerek összekapcsolása és az adatáramlás lehetővé teszi majd a betegségek megelőzésére való fókuszálást, így a változások hatására a hangsúly elsősorban a személyre szabott egészségügyi kezeléseken és a jólléten lesz. Az orvostudomány fejlődése és a hatékonyabb megelőzés következményeként 2040-re a gyermekbénulás mellé a rák és a cukorbetegség is felkerülhet a legyőzött betegségek listájára – vélik az elemzők. Az előrejelzés szerint a mai általános felfogáshoz képest nem kis változás lesz az is, hogy az egészség fogalma magában foglalja majd a mentális, szociális, érzelmi, fizikai és spirituális egészséget is.
https://hvg.hu/tudomany/20190718_deloitte_egeszsegugy_technologia_tanulmany_2040_gyogyithatatlan_betegsegek_legyozese