Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

Tudomány mai állása - Tovább sodródik egy Antarktiszról leszakadt 315 milliárd tonnás jéghegy

Műsorvezető: 2019. október 22. kedd, 08:50 Meghallgatva: 192 alkalommal

Szeizmikus hatása lehet a nagy tengeri viharoknak. A hurrikánok vagy egyéb nagy erejű viharok akár egy 3,5-ös erősségű földrengéshez hasonló szeizmikus eseményt is kiválthatnak a közelükben lévő óceáni területen - állapították meg a Floridai Állami Egyetem kutatói, akik az egyik tudományos folyóiratban számoltak be az újonnan felfedezetett geofizikai jelenségről. https://www.origo.hu/tudomany/20191017-foldrengesszeru-szeizmikus-aktivitast-generalnak-a-nagy-ereju-viharok.html

a tu
Tovább sodródik egy Antarktiszról leszakadt 315 milliárd tonnás jéghegy. Kilencven fokkal elfordult és északnyugati irányba sodródik az antarktiszi Amery-parti jégmezőről nemrég levált gigászi jégtömb, amelyről az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel-2 műholdja készített űrfotót a héten.
https://hvg.hu/tudomany/20191011_Sodrodik_egy_Antarktiszrol_leszakadt_315_milliard_tonnas_jeghegy


Miért nem úszhatnak 8,2 kilométernél mélyebbre a halak? A mélységi határ fiziológiai oka az a molekuláris működés, amely a halak szöveteit a hatalmas víznyomás ellen védi. Ha mélyebbre szeretnének hatolni, más működési módot kellene kifejleszteniük – írja egy az amerikai tudományos akadémia lapjában megjelent tanulmány. A folyamat legfontosabb molekulája az úgynevezett ozmolit, vagyis TMAO. Ez a molekula adja a jellegzetes halszagot. A TMAO stabilizálja a fehérjéket, amelyek a hal sejtjeit felépítik és életben tartják. Nélküle a tengermélyi víznyomás működésképtelenné tenné a fehérjéket. A kutatócsoport megfigyelte, hogy minél mélyebbre hatolt egy halfaj, annál több volt benne a TMAO. Az összefüggést az Új-Zéland közelében fekvő Kermedec óceáni árokból felhozott Pseudo-liparisamblysto-mopsis nevű hal segítségével vizsgálták meg. https://tudomanyplaza.hu/miert-nem-uszhatnak-82-kilometernel-melyebbre-halak/


Golyóálló” mellény védi a világ egyik legnagyobb édesvízi halát. Az ara-paima pikkelyei szívósak, és jól illeszkednek, a hal így a piranhák általi támadást is képes túlélni. A San Diegó-i Kaliforniai Egyetem és a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem tudósai az arapaima pikkelyét vizsgálták, és meglepve tapasztalták, hogy a hal bőre golyóálló mellényként funkcionál: a pikkelyek olyan szívósak és annyira jól illeszkednek, hogy az állatnak akkor sem kell izgulnia, ha piranhák támadnak rá.
https://hvg.hu/tudomany/20191017_arapaima_pikkely_pirhanha_golyoallo_melleny


A világ leggyorsabb hangyája. A szaharai ezüsthangya a világ leggyorsabb hangyája, sebessége másodpercenként elérheti a 0,855 métert (majdnem 90 cm)- derült ki az az Ulmi Egyetem kutatóinak tanulmányából. Még a sivatagi hangyák közötti is különleges ez a teljesítmény- hangoztatta Harald Wolf, akinek kutatótársaival együtt sikerült lefilmezni Tunézia középső térségben a szaharai ezüsthangya mozgását. A másodpercenként megtett 0,855 méter 108-szor hosszabb, mint a rovar teljes testhossza. https://www.origo.hu/tudomany/20191017-a-szaharai-ezusthangya-a-vilag-leggyorsabb-hangyaja.html?utm_source=fb_origotudomany&utm_medium=whatever&utm_campaign=tudomany&fbclid=IwAR3eEUl6IwYuyWS-0KOsLsLE10quomW7OSA0UEIH41_kAORo9VRLsx5rfko


Ismeretlen fűfaj terjed Magyarországon. Egy új, észak-amerikai inváziós faj, a homoki prérifű egyre jelentősebb hazai elterjedését vizsgálják a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Még 2017-ben Magyarország mésztelen és meszes homokterületein is kimutatták az Észak-Amerikában őshonos homoki prérifű jelenlétét, melyet a nemzetség más fajai nyomán özönfűnek is neveznek. A Magyar Tudományos Akadémia és a Debreceni Egyetem kutatói már akkor valószínűsítették, hogy a faj jelentősebb terjedési és megtelepedési kapacitással rendelkezik. https://ng.hu/termeszet/2019/10/15/eddig-szinte-ismeretlen-invazios-fufaj-terjed-magyarorszagon/


Elképzelhető, hogy a paradicsom és a retek is megterem a Marson. A marsi expedíció egyik fontos kérdése, hogyan maradhatnak majd életben az űrhajósok a vörös bolygón. Úgy tűnik, holland kutatóknak sikerült választ találni erre. A tudósok növényt termesztettek a Mars és a Hold talajához hasonlító, az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei által kifejlesztett talajban. Kutatásukból kiderült, hogy nemcsak lehetséges élelmet termelni a vörös bolygón és a Hold jövendő lakói számára, hanem életképes magokat is lehet nyerni belőlük növénytermesztéshez. https://hvg.hu/tudomany/20191016_mars_kutatas_expedicio_novenytermesztes_paradicsom


Megmutatta a NASA, milyen ruhákban dolgoznak majd az űrhajósai a Holdon és a Marson. Nincs már sok hátra és elkészülnek a NASA vadonatúj űrruhái, melyeket először a Holdra való visszatéréskor használnak majd az asztronauták. A NASA egyik ambiciózus terve, hogy 2024-ig újból embereket juttat a Holdra, hogy aztán könnyebb legyen a Marsra utazniuk. Utóbbi igen sok dolgon múlik, és az sem mindegy, milyen ruhákban indulnak majd oda az űrhajósok. A jelek szerint ezt már félig-meddig már megoldotta a NASA. Az űrügynökség egy nagyszabású sajtóesemény keretében két új űrruháról is lerántotta a leplet, melyeket először a közelgő Artemis Hold-misszió során használnak majd a szakemberek. https://hvg.hu/tudomany/20191016_nasa_urruha_mars_hold_artemis_misszio


Sci-fibe illő hajtóművet terveztek. David Burns, a NASA munkatársa olyan hajtómű tervét dolgozta ki, amellyel elméletben a fénysebesség 99 százalékát lehet elérni – írja az egyik tudományos lap. A szerkezet papíron azt használja ki, hogy miként változik a tömeg a relativisztikus sebesség, azaz a fénysebességet megközelítő sebesség hatására. Az eszközt bemutató tanulmányt független szakértők egyelőre nem vizsgálták felül. Burns egy gondolatkísérlettel magyarázza ötletét. https://24.hu/tudomany/2019/10/16/fenysebesseg-eleree/


Egy robotot majdnem teljesen beborítottak mesterséges bőrrel. Robotoknak fejlesztettek ki bőrt müncheni kutatók: elsőként láttak el egy emberméretű robotot teljes mértékben mesterséges bőrrel, hogy jobban érzékelje környezetét és képes legyen akár egy lábon is egyensúlyozni. A Müncheni Műszaki Egyetem közlése szerint a mesterséges bőr hatszögletű sejtekből áll, melyek nagyjából akkorák, mint egy kéteurós érme. A bőrt először a H-1 nevű, emberméretű roboton vetik be. Mikroprocesszorok érzékelik az érintést, gyorsulást, közeledést és hőmérsékletet. 1260 sejttel és több mint 13 ezer szenzorral rendelkezik a felsőtestén, karján, lábán és még a talpán is. https://hvg.hu/tudomany/20191014_mesterseges_bor_h1_robot_munchen


Egy kézzel rakta ki a Rubik-kockát egy robot. A mesterséges intelligencia egy (robot) kézzel is képes kirakni a Rubik-kockát, az egyik legismertebb magyar találmányt. Az első, 1981-ben Budapesten rendezett világverseny győztesének közel 23 másodperc kellett ehhez. A jelenlegi világrekordot a kínai Yusheng Du tartja, aki tavaly novemberben 3,47 másodperc alatt rakta ki a 3×3×3-as kockát. A robotok ennyi ideig sem vacakolnak: tavaly tavasszal egy mérnökpáros által fejlesztett robotrendszer 0,38 másodperc alatt rakta ki a Rubik-kockát. https://magyarnemzet.hu/kulfold/egy-kezzel-rakta-ki-a-rubik-kockat-7406654/


Kinyomtattak egy teljes hajót. Az amerikai Maine-i Egyetem kutatóinak hála a jövőben a hajók gyártása is gyorsabb és környezetkímélőbb lehet. Az ipar számára a 3D-nyomtatás egyértelműen az új generációs gyártási technológiát jelenti. Az új generációs nyomtató berendezések segítségével nemcsak kevesebb alapanyagból, a korábbinál jóval környezetbarátabb módon lehet előállítani egy terméket, hanem az arra fordított gyártási idő is drasztikusan csökkenhet. A technológiát ma már számos területen alkalmazzák: készítettek már vele hajtóművet rakétához, sisakot a pápa testőreinek, de még egy vadonatúj szívet is. Most az amerikai Maine-i Egyetem kutatói álltak elő egy újdonsággal, amely egyszerre három Guinness-rekordot is megdöntött. https://hvg.hu/tudomany/20191017_3d_nyomtatas_3d_nyomtato_3dirigo_mainei_egyetem
 

Adás hallgatása