A tudomány mai állása - Feltérképezték a világ egyik legnépszerűbb kutyafajtájának, a németjuhásznak a teljes genomját

Feltérképezték a világ egyik legnépszerűbb kutyafajtájának, a németjuhásznak a teljes genomját. A nemzetközi kutatókból, köztük az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem szakembereiből álló kutatócsoportnak egy egészséges, ötéves szukától vett vérminta alapján sikerült elkészíteniük a németjuhász teljes genetikai térképét. A szakemberek az egyik tudományos folyóiratban ismertették a genomszekvenálás eredményét, amely szerint a németjuhász DNS-ében 2,8 milliárd bázispár, illetve 19 ezer gén van. A németjuhász genomjának teljes leírása egyrészt komplexebb képet nyújt a tudománynak magáról a kutyáról mint állatfajról, másrészt segítheti a fajtára jellemző betegségek jövőbeli tanulmányozását. https://www.origo.hu/tudomany/20200402-a-nemet-juhasz-teljes-genomja-segitheti-a-fajtara-jellemzo-betegsegek-tanulmanyozasat.html


A szövetséget alkotó hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét, amikor együtt dolgoznak - állapították meg a Nyugat-Ausztráliai Egyetem és a Bristoli Egyetem kutatói. Az embereken kívül nagyon kevés állatra jellemző mind a vokális jelzések, mind a mozdulatok összehangolása a közösen végzett munka során - olvasható az egyik tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Ausztrál és brit kutatók most a nyugat-ausztráliai Cápa-öböl híres delfinpopulációjának egyedeitől származó hangmintákat elemezve kimutatták, hogy a szövetséget, "baráti köröket" alkotó hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét, amikor együtt dolgoznak, és néha teljesen szinkronban füttyögnek. https://www.origo.hu/tudomany/20200401-akar-az-ember-a-delfinek-is-osszehangoodnak-fizikaalisan-es-vokalisan-is.html


Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira, tűlevelűek és páfrányok nyomaira bukkantak az Antarktisz nyugati részén az óceánfenék alatt 30 méterrel. Tudósok szerint a maradványok 90 millió évre nyúlnak vissza. A mérsékelt éghajlati viszonyokra jellemző erdő a kréta földtörténeti kor középső időszakában, a dinoszauruszok korában növekedhetett itt - közölte az Alfred Wegener Intézet (AWI) néhány napja az egyik tudományos folyóiratban. Johann https://www.origo.hu/tudomany/20200401-antarktisz.html


Hőhullám volt az Antarktiszon. A hőhullámot a Kelet-Antarktiszon lévő Casey kutatóállomáson rögzítették a 2019-2020-as nyáron, miközben magas hőmérsékleteket regisztráltak az Antarktiszi-félszigeten is. Január 23. és 26. között a valaha mért legmagasabb maximum- és minimum-hőmérsékleteket mérték a Casey állomáson, ami hőhullámnak minősül.
https://www.origo.hu/tudomany/20200331-eloszor-volt-hohullam-az-antarktiszon-a-kutatok-szerint.html


Az idei volt a legmelegebb tél Európában. A Copernicus Climate Change Service (C3S) szerint 2010 decembere és 2019 februárja között az átlaghőmérséklet 3,4 Celsius-fokkal haladta meg az 1981 és 2010 közötti téli átlagot. A Copernicus az Európai Unió legjelentősebb Föld- és klímafigyelő programja. A kontinensen a 2019-2020-ban mért értékek átlagosan 1,4 Celsius-fokkal voltak magasabbak az eddigi legmelegebb, 2015-16-os téli hőmérsékleteknél. Az évszak Észak-és Kelet-Európában különösen meleg volt, hasonló trendet mutattak ki Szibériában és Közép-Ázsiában is. https://24.hu/tudomany/2020/03/05/2019-2020-tel-homerseklet/


Hatalmas napviharokat tanulmányozó missziót indít a NASA! A SunRISE nevű misszió segíthet megérteni, hogyan működik a Naprendszer és milyen hatással van a Nap rádiósugárzása az űrkörnyezetre. Ezek az ismeretek segíthetnek megvédeni az űrbe utazó asztronautákat. A misszió alapját hat - kenyérpirító méretű - miniműhold (CubeSat) adja, amelyek mindegyike folyamatos megfigyelést végez. A naptevékenységből származó alacsony frekvenciájú rádiósugárzást figyelik, az adatokat pedig a NASA Deep Space Network nevű űrhálózatán keresztül továbbítják. https://www.origo.hu/tudomany/20200402-a-nasa-hatalmas-napviharokat-tanulmanyozo-missziot-indit.html


Két különböző forrásból származik a marsi víz - állapították meg kutatók a vörös bolygóról származó meteoritok elemzése révén. Az Arizonai Egyetem hold- és bolygókutató laboratóriumában dolgozó Jessica Barnes és kollégái két marsi meteoritot, a Northwest Africa 7034 jelzésű kőzetet, becenevén a Fekete Szépséget, valamint az ALH 84001-et (Allan Hills) vetették alá vegyi analízisnek, hogy feltárják a planéta múltját, beleértve kialakulásának folyamatát és vízkészletének forrását. A szakemberek az egyik tudományos folyóiratban ismertették eredményeiket: A kutatók kétféle hidrogénizotópra fókuszáltak a vizsgálatuk során: a könnyűhidrogénre (prócium) és a nehézhidrogénre (deutérium), ugyanis ezek aránya alapján fel lehet térképezni a kőzetekben található víznyomok eredetét. https://www.origo.hu/tudomany/20200331-ketto-bolygocsira-korai-utkozese-hozhatta-letre-a-mars-vizkeszletet.html


Egy nagyobb aszteroida halad el a Föld mellett március 19-én – írja az egyik szaklap. A NASA szerint a 2020 EF jelű égitest nagyjából 30 méter átmérőjű, és az Aten-aszteroidák közé tartozik. Ezen objektumok időnként a Földet is megközelíthetik. A 2020 EF bolygónkhoz hasonló pályát ír le, így többször is elhaladhat mellettünk. A szakértők úgy vélik, hogy az objektum elég nagy ahhoz, hogy a légkörbe beérve látványos robbanást indézzen elő. 2013-ban az oroszországi Cseljabinszk felett történ annak idején egy ilyen robbanás. Szerencsére az égitest biztonságos távolságban fog elhaladni. https://24.hu/tudomany/2020/03/18/2020-ef-aszteroida/


Nemrég beléptünk a nyári időszámításba, átállítottuk az órákat. Ez Európában március utolsó vasárnapján kezdődött és október utolsó vasárnapjáig tart. De mit is mond a tudomány ennek a hátteréről? Nem tesz jót a cirkadián ritmus megzavarása. Az Európai Parlament sajtóközleménye szerint 2021 lehet az utolsó év, amikor váltunk a nyári és a téli időszámítás között, ám a tagállamok dönthetik el, melyik időzónába kívánnak tartozni. Magyarország még nem hozta meg a határozatát. https://www.origo.hu/tudomany/20200330-talan-utoljara-allitottuk-elore-az-orat.html


A valaha felfedezett legkisebb dinoszaurusz koponyáját azonosították egy 99 millió éves borostyánban. A madárszerű állat koponyája két centiméternél kisebb, az állat nagyjából akkora lehetett, mint egy méhkolibiri. Ez a faj a világ legkisebb madara, testhossza 6 centiméter, tömege 1,6-2 gramm. A megkövesedett maradvány segíthet annak megértésében, hogy miként fejlődtek ilyen kis termetűvé ezek az élőlények. "A madarak egy teljesen új eredetét tárja fel nekünk” – mondta a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa. A szakértők az új fajnak az Oculudentavis khaungraae nevet adták. https://24.hu/tudomany/2020/03/12/legkisebb-dinoszaurusz-borostyan/


A rák több mint 50 típusát mutathatja ki egy egyszerű vérvizsgálat, gyakran az első jelek vagy tünetek megjelenése előtt egy új kutatás szerint. Az egyik tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerzői a daganatból a vérbe jutó DNS kémiai változásai után kutattak. Az amerikai Dana Farber Rákkutató Intézet, a Harvard Orvostudományi Egyetem, a brit Francis Crick Institute és a University College London kutatói több mint 4000 mintát vizsgáltak meg, amely rákos és nem rákos páciensektől származott. A betegek között a daganatok több mint 50 fajtája - köztük bél-, tüdő- és petefészekrák - fordult elő. A minták 96 százalékában volt pontos a vérvizsgálat eredménye. https://www.origo.hu/tudomany/20200331-a-rak-tobb-mint-50-tipusat-mutatja-ki-egy-uj-vervizsgalat.html