Figyelem! Az általad használt böngésző nem támogatott, így az oldalunk NEM működik, illetve nem jelenik meg TELJESKÖRŰEN! Segítségért kattints! Segítséget kérek!

A tudomány mai állása - Minden korábbinál részletesebb térképet készítettek a Holdról

Műsorvezető: 2020. május 12. kedd, 11:32 Meghallgatva: 86 alkalommal

1. Rájöttek a kutatók Arrokoth titkára. Ez az égitest a Naprendszer peremén található és a csillagrendszerünk eddigi legtávolabbi megfigyelt objektuma. Az Izraeli Műszaki Intézet munkatársai német kollégáikkal közösen pedig megfejtették formálódásának titkát. Az Arrokoth olyan, mint egy hatalmas hóember, bár csillagászati léptékben mégis kicsi. A 36 kilométer hosszú égitestről először 2019-ben készített felvételt a NASA New Horizons nevű űrszondája, melyet kifejezetten a Pluto és a Kuiper-öv pár objektumának megfigyelésére terveztek. A tudósok kifejlesztettek egy modellt, amely megmagyarázza, hogyan alakult ki a különleges hóember forma. A kidolgozott elmélet szerint az égitestet alkotó két objektum lassan, alacsony sebességgel közeledett egymáshoz, mígnem összeértek, valamelyest összepréselődtek és végül egységessé váltak. Ezt azzal magyarázzák, hogy ha az egykor két különálló égitest nagy sebességgel csapódott volna egymásnak, akkor mindkettő darabjaira hullott volna. Az alacsony sebességű egymáshoz csatlakozás következménye pedig az Arrokoth kis sebessége és dőlésszöge. A tudósok szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a Kuiper-öv más objektumai és így elképzelhető, hogy a Pluto és annak holdja, a Charon rendszere is eképpen jöhetett létre. A különleges formájú égitest a Földtől 6,5 milliárd kilométerre található, 1,6 kilométerre a Plutotól. A jeges bolygóképződmény neve, az Arrokoth, a póheten indiánok nyelvén azt jelenti, hogy égbolt. Korábban a New Horizons projekt vezetője azt mondta, ez a név az égbolt szemlélése és a sajátunkon túli világokon, valamint csillagokon való elmélkedés iránti vágyat tükrözi. Az égitest azért kapott indián nevet, mert a Hubble és a New Horizons küldetést is az amerikai Marylandből irányítják, és ebben az államban életek a póheten indiánok.


2. Feketelyuk-összeolvadást azonosított a LIGO-Virgo detektorhálózat. A rendszer egy különleges bináris feketelyuk-rendszer gravitációs hullámait észlelte, vagyis a kutatóknak első alkalommal sikerült megfigyelniük olyan kettős feketelyuk-összeolvadást, ahol a két fekete lyuk tömege egymástól jelentősen eltér. A jelenséget, mely a Földtől 1,9-2,9 milliárd fényévre volt, az Olaszországban lévő Virgo és az Egyesült Államokban lévő LIGO műszerei egyaránt azonosították még 2019. április 12-én. Mindkét országban csaknem azonos tömegűre mérték a fekete lyukakat. Vagyis az összeolvadás egyik tagja a Napnál 8-szor, a másik 30-szor volt nagyobb tömegű. Ezzel a megfigyeléssel sikerült igazolni Einstein általános relativitáselméletének egy eddig még nem ellenőrzött felvetését. Frank Ohme a hannoveri Max Planck Intézet kutatócsoportjának vezetője azt mondta, a megfigyelés szerint, amikor két különböző tömegű fekete lyuk olvad össze, a gravitációs hullámok jelének moraja sokkal hangosabb, mint a korábbi észlelések esetében. Ez pedig alátámasztja azt az elméletet, amit Einstein dolgozott ki, és amelyben azt írta, hogy létezhetnek az alapfrekvenciánál kétszer vagy háromszor magasabb gravitációs hullámok. A két fekete lyuk tömege között lévő nagy különbség Roberto Cotesta, a hannoveri Albert Einstein Intézet munkatársa szerint lehetőséget ad arra, hogy a rendszer több tulajdonságát is megvizsgálják. A többi között azt, hogy milyen messze van a Földtől, milyen szögből tekintünk rá, vagy például azt, hogy a nehezebb fekete lyuk milyen gyorsan forog a tengelye körül. A LIGO Tudományos Együttműködésben 15 ország 83 intézményének több mint ezer munkatársa vesz részt, köztük magyar tudósok is.


3. Újabb műholdakat állított Föld körüli pályára a Starlink. A közelmúltban Magyarországról is megfigyelhető volt a műholdhálózat egy része, mely vonatszerűen vonult át az égbolton. A tiszta, felhőmentes időnek köszönhetően Salgótarján fölött is látszódtak a fényes objektumok. A Starlink Elon Musk nagy terve, mellyel a Földön azokra a helyekre is eljuttatná a világűrből sugárzott internetet, ahol erre más módon nincs lehetőség. A cég jelenleg 420 műholdat telepített már a Föld körül, legutóbbi felbocsátásuk alkalmával 60 darabot, melyek szoros kötelékben vannak és mozognak. Bár már ez is soknak tűnhet, a Starlink-hálózat, ahogy nevéből is következik, teljesen behálózná a bolygót és a terv szerint 12 ezer műhold szórja majd az internetet a Földre. Ennek ugyanakkor a tudósok, csillagászok nem örülnek, hiszen olyan fényszennyezést jelentenek, amely nagyon zavarja a világűr megfigyelését. Az aggodalmakat Elon Musk űrkutatási magánvállalata figyelembe vette és úgy határoztak, hogy csökkentik a műholdak fényességét. Ezt egyébként az eszközök napelemeinek elhelyezkedése okozza, amit a SpaceX most megpróbál korrigálni, hogy a műholdakat kevésbé lehessen látni a Földről. A cég most olyan megoldást fejleszt, amelynek segítségével a jövőben felbocsátandó műholdak nem tükrödőnek majd annyira, mint a már használatban lévők. A csillagászok azt mondják, hogy Starlink-hálózat műholdjai jelenleg még nem jelentenek olyan nagy gondot a világűr megfigyelésénél, de ez a probléma egyre nagyobb lesz, ahogy az űreszközök száma is gyarapodik.


4. Megjavítottak egy műholdat a világűrben. De ez emberi segítség nélkül, egy másik űreszközzel történt. Az Intelsat 901 nevű kommunikációs műholdat csaknem 20 éve, 2001-ben állították bolygókörüli pályára. A szerkezet az Atlanti-óceán felett látja el feladatát. Mivel már régi, ezért az üzemeltetői arra készültek, hogy a műhold lassan az úgynevezett műholdtemetőbe kerül. A Föld körül keringő műholdakat, ha már működésképtelenek, a legtöbbször a temetőbe küldik. A nemzetközi megállapodás szerint ez a geostacionárius pálya fölött 300 kilométerre található. Az Intelsat 901 viszont öt évig még biztos dolgozhat, mielőtt végleg elhagyná a pozícióját. Ez a Northrop Grumman nevű cégnek köszönhető, amely direkt erre a célra készítette el a MEV-1 névre keresztelt űreszközt. Ez az elnevezés a "küldetés-meghosszabbító jármű" angol megfelelőjének a rövidítése. A szerkezet a pályára állítása után három hónapig haladt az Intelsat 901 felé. Végül, a történelem során először, emberi rásegítés nélkül a két eszköz összekapcsolódott és a MEV-1 feltankolta az öreg hűholdat. Egy darabig még együtt maradnak, hiszen az új jármű látja el energiával a régit. Ennek a forradalmi megoldásnak köszönhetően a majdnem 20 éves kommunikációs műhold még legalább 5 évig működőképes maradhat.


5. Hamarosan elindítja első Mars-küldetését Kína. A tervek szerint júliusban bocsátják fel a rakétát, mely egy műholdat állít bolygó körüli pályára, valamint egy rovert küld a Mars felszínére, írja az egyik űrkutatással foglalkozó portál. A Kínai Nemzeti Űrügynökség pályázatot írt ki, hogy mi legyen az expedíció neve. Erre több mint 36 ezer ötlet érkezett, melyek közül egy szakemberekből álló zsűri választotta ki a döntős elnevezéseket és végül a napokban, Kína első műholdja, a Kína-1 felbocsátásának ötvenedik évfordulóján jelentették be a győztest. A küldetés neve Tianwen-1 lesz, vagyis kérdések a mennyhez. Ez a kifejezés egy vers címe, melyet egy kínai költő írt az időszámításunk előtti negyedik században. Az űrügynökség azt is közölte, hogy a kínai bolygóközi küldetések a jövőben mind ezt a nevet kapják. A Marson landoló napelemes rover körülbelül 240 kilogrammos lesz, vagyis nagyjából kétszer akkora, mint Kína holdjárója, a Jéde Nyúl. A tervek szerint a jármű 3 hónapig működik majd. Ez idő alatt műszereivel a tala összetételét, a bolygó éghajlatát és mágnesen mezejét vizsgálja majd. Ha minden az elképzelések szerint alakul, akkor a Kérdések a mennyhez első küldetése 2021 februárjában kezdődik el a Marsnál.


6. Minden korábbinál részletgazdagabb geológiai térképet készítettek a Holdról. De ez még csak a kezdet az amerikai szakértők szerint, akik tovább tökéletesítenék a felszín leírását. Az Egyesült Államokbeli Geológiai Felmérés nevű szervezet vezette munkában felhasználták az 1961 és 1972 közötti Apollo-korszakban készített 6 térképet, valamint a legújabb műholdfelvételeket. Az új, rendkívül részletes térképen a kutatók minden fontos információt megjelenítettek. Így egységesítették a többi között a domborzati neveket, leírásokat, valamint a képződmények korát is. Erre azért volt szükség, mert az eddigi térképeken rendre más adatok voltak. Az új változaton ugyanakkor már az összes ismert kráterhez, hegygerinchez, valamint a különböző domborzati elemekhez csatolták azok topológiai leiratát is. A minden korábbinál pontosabban megalkotott térkép a szakértők szerint nagy segítség lesz majd a jövőben a küldetéseknél. Ennek segítségével ugyanis könnyebben lehet megtervezni a landolást, valamint felkutatni azt, hogy hol található olyan geológiai képződény, amely a leendő holdbázis, vagy holdbázisok felépítésénél hasznos lehet.


7. Nagyon ritka és veszélyeztetett madarat gyűrűztek meg Magyarországon. Egy csíkosfejű nádiposzátát sikerült befogniuk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársainak. Bár ennek a fajnak még nagy az elterjedési területe, de már fokozatosan csökken és az egyedszáma nem éri már el a 32 ezret. A csíkosfejű nádiposzáta Magyarországon fokozottan védett, a természetvédelmi értéke egymillió forint, a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető, míg Európában veszélyeztetett fajként tartják számon. Szinai Péter, a nemzeti park egyik munkatársa elmondta, már tíz éve végeznek állandó ráfordítású gyűrűzést a Balaton-felvidéken annak érdekében, hogy folyamatosan nyomon tudják követni a hazai fészkelő madarakat és állományuk, egyedszámuk változását. Hozzátette, hogy a most befogott nádiposzáta a Hortobágyon az 1970-es évektől egyre nagyobb számban jelent meg, majd a kétezres évek közepére lecsökkent az állomány, végül 2011-re eltűnt és az szakértők szerint már nem fészkel Magyarországon. Azóta ez a mostani a harmadik alkalom, hogy látták a faj egyedeit hazánkban. Nemcsak innen tűnt el. Már csak Litvániában, Lengyelországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában fészkel, pedig korábban Oroszországban és Lettországban is költött. A csíkosfejű nádiposzáta különlegessége, hogy az őszi és a tavaszi vonulási útvonala nagy mértékben eltér egymástól, ez nevezik hurokvonulásnak. A szakember elmondta, a kelet-európai fészkelőhelyről úgy jut el a Szenegál-folyó torkolatánál lévő telelőhelyére, hogy a Balti-tenger, Északi-tenger és az Atlanti-óceán partját követi. Onnan viszont egy rövidebb vonalon tér haza, keresztül a Földközi-tenger nyugati medencéjén. A nemzeti park munkatársai szerint most egy olyan példányt fogtak be és gyűrűztek meg, amelyik épp a fészkelőhelyére tartott. Miután regisztrálták a nyilvántartásban, szabadon engedték a madarat.


8. Eddig ismeretlen járatokat fedeztek fel a Dínó-rejtek nevű barlangban. A Pest megyei Csobánkán lévő barlang mélyén tárták fel a hasadékokat. A Szent Özséb Barlangkutató Egyesület beszámolója szerint a barlang korábbi mélypontján, a Feneketlen-hasadékban történt a felfedezés. Ide korábban azért nem mentek le, mert nagyon szűk a hely. Most viszont kiderült, hogy a Feneketlen-hasadék folytatásában található további hasadékok szélessége helyenként akár a két métert is eléri, ráadásul az üreg több mint száz méter mély, amely így mélyebb, mint a Pilisvörösvári horgásztó, de még mindig nem éri el a karsztvíz szintjét. A Duna-Ipoly Nemzeti Park közleménye szerint ezzel a Dínó-rejtek lett a Pilis harmadik legmélyebb barlangja. A szakértők szerint elképzelhető, hogy a barlang összefügg a közelben lévő Macska-barlanggal, amelyet bárki látogathat és még az országos kéktúra útvonalról is elérhető. A nemzeti park ugyanakkor hagsúlyozza, a Dínó-rejtekbe balesetvédelmi okokból és a barlang védelme érdekében kizárólag speciális képzettséggel és engedéllyel lehet belépni.


9. Egy kelta falu volt valaha a mai Debrecen határában. A városban a tócóskerti lakótelepen, a Derék utca végén egy építkezés előtti feltárás alkalmával fedezték fel a Déri múzeum régészei a falu nyomait. Az értékes leletről a múzeum közölte, a települést az időszámításunk előtti harmadik, második században lakták az emberek. Összesen hét házat tártak fel, melyek mindegyikét félig a földbe mélyítették és mind téglalap alakú volt. Hozzátették, hogy a késő vaskori településekre jellemző leletek kerültek elő a föld mélyéről, vagyis találtak kerámiákat, különböző használati tárgyakat, melyeket csontból, vasból és agyagból készítettek, de kiásták tartott és vadászott állatok csontmaradványait is. A Déri Múzeum közölte azt is, érdekesség, hogy Debrecen határában egy ekkora, a késő vaskorból származó falurészlet korábban nem volt ismert.


10. Újrahasznosították a szemetet az ókori rómaiak. A kitörő Vezúv teljesen elpusztította Pompeji városát időszámításunk szerint 79-ben, de most újabb érdekesség derült ki az ott élőkről. A néhai település északi oldalán, a falakon kívül a régészek óriási szeméthalmokat fedeztek fel, de másfelé is előfordultak szemétdombok, mondta a kutatásban résztvevő egyik professzor egy brit lapnak. Mint mondta, egyes szemétkupacok a több méteres magasságot is elérték és azokban találtak kerámiadarabokat és vakolat maradványokat is. A régészek szerint ezeket az építkezéseken használták fel újra. Bár korábban a szakértők úgy vélték, hogy a szemét nagy része még a Vezúv kitörése előtt 17 évvel került a város falain kívülre, amikor egy erős földrengés rázta meg a települést, most arra találtak bizonyítékot, hogy a szemetet már jóval korábban is feldolgozták, újrahasznosították Pompeji lakói. A feltárások során megállapították, hogy a külvárosi lerakókban gyűjtötték és rendszerezték a szemetet, hasonlóan a modern hulladéklerakókhoz, majd az itt tárolt anyagokat idővel visszaépítették. A régészek azt mondják, kutatási eredményeik szerint a város egy részét az ókoriak szemétből építhették fel. Pompeji valaha nyüzsgő város volt, üzletekkel, kocsmákkal, fürdőkkel, nagy nyitott terekkel, valamint volt egy amfiteátrum is, ahol akár 20 ezren is megnézhették a gladiátorjátékokat. Az egykori város ma a világörökség része.


11. Víz alatti alagúttal kötik össze Németországot és Dániát. Ez lesz a világ leghosszabb ilyen alagútja, melyet a Balti-tengeren, a Fehmarn-szoros mélyén építenek meg a két ország között. A 18 kilométer hosszú alagutat nem a tengerfenék alatt fúrják ki, hanem előre elkészített, hatalmas betonelemekből szerelik össze a víz mélyén. Bár az alagúton autóval csak 10 perc lesz áthaladni, vonattal pedig még gyorsabban, 7 perc alatt lehet majd elérni egyik országból a másikba, mégis a németországi Hamburg és a dániai Koppenhága közötti menetidő autóval egy órával, vonattal két órával lesz rövidebb. Ez annak köszönhető, hogy az utazásból ki lehet iktatni a kompozást. Az alagút kétpályás villamosított vasutat és négysávos autóutat foglal majd magában. A dán kormány a  közelmúltban megszavazta, hogy 2021. január elsején az országban elkezdődjön az építkezés.


12. Egy szivacs forradalmasíthatja a hidrogénnel hajtott autókat. Az alternatív hajtású autók egyre népszerűbbek, sokan váltanak elektromos járműre, hogy ezzel hozzájáruljanak a klímaváltozás elleni harchoz. Az elektromos autók mellett ugyanakkor nagy potenciál rejlik a hidrogén meghajtású járművekben is. Ez utóbbi megoldás azonban komoly probléma elé állítja a tervezőket, hiszen nehéz tárolni a működéshez szükséges gázt. Normál légköri nyomáson ugyanis egy 11 ezer literes tartályra volna szükség ahhoz, hogy egy kilogrammot elraktározzunk. Ez a mennyiség kicsivel több mint 100 kilométer megtételéhez lenne elegendő. Tehát a gázt sűríteni kell. Ahhoz, hogy elérjék például az 500 kilométeres hatótávot, 4-5 kiló hidrogént kell eltárolni, amihez a mérnökök 700 bar nyomású tartályt építenek az autóba. Ez viszont óriási nyomás, 300-szor nagyobb, mint amekkora az autó gumiabroncsában van. Vagyis a tartályt csak speciális, így drága anyagból lehet megalkotni. Az Egyesült Államokban lévő Északnyugati Egyetem egyik tudósa arról számolt be, hogy az általa irányított csapat létrehozott egy olyan anyagot, ami úgy működik, mint egy szivacs. A fém-szerves anyagúgy szívja magába a hidrogént, mint a mosogatószivacs a vizet és ahhoz, hogy kinyerjék belőle, csak össze kell nyomni a szerkezetet. Ennek a megoldásnak köszönhetően nem lenne szükség nagynyomású, drága tartályra, ami alaposan megnöveli a jármű árát is. A különleges szivacs ugyanis sokkal több hidrogént képes eltárolni. A tudósok beszámolója szerint az amerikai Energiaügyi Minisztérium feltételeinek megfelel az új technológia, vagyis szinte már csak az van hátra, hogy az autógyárak is felfigyeljenek a termékre.


13. A kerékpár is okoseszköz lett. Egy francia startup cég és egy neves dizájner készítette el a jövő biciklijét, amely jóval többet tud annál, minthogy összekapcsolható az okostelefonnal. A kétkerekű fejlesztése 2017-ben kezdődött és egyrészt azon alapult, hogy egyre többen választják a kerékpáros közlekedést az autózás helyett, másrészről pedig ki akarták használni az egyre nélkülözhetetlenebbé váló okos megoldásokat. A futurisztikus formavilágú kerékpár alumíniumvázas és van rajta egy eltávolítható akkumulátor is. Ez utóbbi segítségével egy feltöltéssel akár 70 kilométert is meg lehet tenni, vagyis nemcsak városi bringázásra lehet használni. A bicaj képes rá, hogy nagyon gyorsan elérje a 25 kilométer per órás sebességet, de arra is, hogy kikapcsolja az elektromos rásegítést. Ebben az esetben úgy működik mint egy hagyományos kerékpár. Már ami a meghajtást illeti. A többi hasznos, okos funkcióról nem kell lemondani. A kormányra került egy hat centiméteres érintőképernyő is, amiről időjárási, légszennyezettségi adatok is leolvashatók, de kijelzi az akkumulátor töltöttségi szintjét és az elégetett kalóriákat is. A tervezők szerint ezzel a balesetveszély is csökken, hiszen így menet közben nem kell a telefont nézni. Van beépített GPS-navigáció is, ami az útvonal megtervezésénél nemcsak a forgalmi adatokat veszi figyelembe, hanem a légszennyezettség mértékét is. Emellett még eltévedésgátló is került bele. Annak érdekében, hogy a lehető legkevesebbszer kelljen a kijelzőre pillantani a helyes útvonalért, a kormány minden alkalommal rezeg, ha irányt kell váltani. Egy ilyen extrákkal felszerelt kerékpár meglehetősen drága, ezért a megalkotásánál a biztonságra is gondoltak. A gyártó elmondta, ha a bicajt ott kell hagyni valahol, az automatikusan lezárja magát, ha pedig valaki el akarná lopni, hangos riasztásba kezd, a GPS bekapcsol és folyamatosan küldi az aktuális pozíciót, ha pedig tekerés közben baleset történne, a rendszer értesítést küld az előre megadott személyeknek.



14. Észrevétlen szenzor mérheti a jövőben az egészségi állapotunkat. A Massachusettsi Műszaki Egyetem mérnökei olyan mikroszenzort fejlesztettek ki, mely könnyedén beilleszthető a ruhaszövetbe, mosógépben mosható és méri a többi között viselője szívritmusát, testhőmérsékletét, pulzusát és a légzésének ütemét. A felhasználási köre ráadásul igen tág, hiszen akár a betegségben szenvedők is hordhatják, vagy a sportolók a ruházatukban, hogy ennek segítségével javítsák a teljesítményüket, de akár az űrhajósok állapotának megfigyelésében is hasznos lehet. Éppen ezért a fejlesztést a NASA és az MIT Media Lab Űrkutatási Kezdeményezés is támogatta. A mérnökök azt mondják, az érzékelő könnyedén eltávolítható a ruhából és még ki is lehet mosni. Az általa mért adatokat egy okostelefonos alkalmazással lehet leolvasni. Ennek számos előnye van és a gyógyításban is hasznos lehet. A rendszeres ellenőrzést igénylő krónikus betegek állapotát ennek az eszköznek köszönhetően az orvosok akár távolról is képesek lennének figyelemmel kísérni és kiértékelni. Az érzékelő most még prototípus, azt, hogy a használata a későbbiekben elterjed, vagy sem, egyelőre nem lehet tudni.


15. Egészségesebbé válhat a víz a kínai tudósoknak köszönhetően. Rájöttek ugyanis arra, hogy miként lehet eltávolítani a vízből a gyógyszermaradványokat. A természetbe bekerülő antibiotikumok azt eredményezik, hogy egyre ellenállóbb baktériumok fejlődnek ki. Az ázsiai ország tudósainak viszont sikerült megalkotniuk egy olyan eljárást, amelynek segítségével ki lehet takarítani a környezetet. A Kínai Tudományos Akadémia munkatársai nanoanyagot állítottak elő hidrotermális szintézissel. Ez úgy működik, hogy eltávolítja a vízből a norfloxacin nevű hatóanyagot. Ezt úgy éri el, hogy képes megkötni a vízben az antibiotikum maradványait, ráadásul a nanoanyagot utána újra lehet hasznosítani. A kutatók beszámolói szerint az eljárás egyik előnye, hogy a gyógyszer származékokat másodlagos szennyezés nélkül távolítja el, vagyis, mint mondták, nagyon jelentős lépést tettek afelé, hogy sikerüljön megtisztítani a környezetet ezektől a káros anyagoktól. Arról, hogy a technológiát mikortól lehetne élesben használni, még nem közöltek információkat.


16. Már idén villámgyors lehet a wifi. Az Egyesült Államokbeli Szövetségi Távközlési Bizottság ugyanis engedélyezte a vezeték nélküli kommunikációban a 6 GHz-es frekvencia használatát, vagyis a routerek hamarosan erősebb és jobb jelet adhatnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a wifi az elmúlt 20 év legjelentősebb fejlődésén mehet keresztül, amire ráadásul már csak néhány hónapot kell várni. A routerek most még csak a 2,4 GHz-es, illetve az 5 GHz-es frekvencián továbbítják az adatokat, a hírek szerint viszont már idén év végén megjelenhetnek az első 6 GHz-es eszközök a piacon. Ezeket wifi 6E jelzéssel látják majd el. Az ilyen eszközök úgy tudnak majd sokkal több készülékkel kommunikálni, hogy közben nem gyengül a jel minősége. Kevin Robinson, az eszközminősítéssel foglalkozó iparági szövetség marketingvezetője azt mondta, az ilyen újtípusú routerek pár éven belül leváltják a jelenlegi eszközöket és a különbség észrevehető lesz. Nemcsak azért, mert több eszközt lehet majd velük kiszolgálni, hanem azért is, mert mindezt a mostaninál nagyobb sebességgel teszik majd meg. Ez ugyanakkor attól is függ, hogy az internetszolgáltató milyen sávszélességet biztosít, valamint meghatározza a sebességet az otthoni, vagy az irodai környezet is. A szakértők szerint leggyorsabban az okostelefon piac követi majd a trendet, aminek egyik bizonyítéka, hogy több gyártó is bejelentette már, elkészült a Wi-Fi 6E szabványt támogató chipkészlet. A két legnagyobb routergyártó pedig bejelentette, felkészültek az újdonságra. Az iparági várakozások szerint 2021-ben már 316 millió okostelefon támogatja majd az új szabványt és a mobilokat 2022-ben követhetik az ugyanilyen chipekkel szerelt okostévék és táblagépek is.

 

Adás hallgatása