A tudomány mai állása - Lefotózta a Nap légkörét a világ legnagyobb teleszkópja

https://hvg.hu/tudomany/20220907_nap_legkor_inouye_teleszkop_foto
Lefotózta a Nap légkörét a világ legnagyobb teleszkópja
Beüzemelték a napteleszkópot, melynek köszönhetően korábban már láthattunk néhány lenyűgöző képet a Napról. Ezek azonban csak tesztképek voltak, a rendszert augusztus 31-én helyezték éles üzembe. Azóta pedig az első fotók is megérkeztek, amelyeken a Nap légköre látható. A szakemberek számára a legnagyobb kihívás az volt, hogy a napból érkező hő ne tegye tönkre a berendezést, ugyanakkor éles képek készüljenek. Ezt a feladatot sikerült teljesíteni. A Napnak nincs szilárd felszíne, de jelentős különbségek vannak a légkör rétegei között. A szakemberek szerint ezeket azért is fontos tanulmányozni, mert pontosabb előrejelzéseket lehet majd adni a napviharokat illetően. A tudományos műszer a legnagyobb napteleszkóp a világon, a főtükre 4 méteres. A készülék lehetővé teszi, hogy a kutatók a Nap légkörét, koronáját és mágnességét is tanulmányozzák.


https://gyartastrend.hu/cikk/a-levegobol-vonja-ki-a-hidrogent-egy-uj-elektrolizalo-berendezes
https://reneweconomy.com.au/researchers-pluck-green-hydrogen-from-the-air-without-any-need-for-liquid-water/
A levegőből vonja ki a hidrogént egy új elektrolizáló berendezés
Légköri vízpárából állít elő hidrogént egy nemzetközi tudóscsapat által létrehozott apparátus. A modul gerincét egy kettő elektróda közé szorított vízszüretelő egység alkotja. Az elektrolizáló folyamat működtetéséhez valamilyen integrált megújulóenergia-forrás szolgáltatja az áramot. A rendszeren belül egy vizet vonzó anyaggal átitatott és kiterjedt felületen a levegőnek kitett, lyukacsos melaminszivacs például hatékony víznyelő közegként szolgálhat. A vizet vonzó elem szerepében a kálium-acetátot, a kálium-hidroxidot és a kénsavat tették próbára a fejlesztők. A csapat arra a megállapításra jutott, hogy a modulok folyamatos levegő- és áramellátás mellett nagyon alacsony vagy magasabb relatív páratartalmú környezetből is produktívan termelik meg a hidrogént. Egy öt párhuzamos elektrolizáló berendezésből összeállított, napenergiával hajtott és szabadtéri munkavégzésre optimalizált prototípussal például közvetve átlagosan napi 745 litert sikerült előállítaniuk az anyagból. A rendszerrel, a többek között zöld üzemanyagként is használatos gázt, a folyékony víztől távol eső területeken is ipari léptékben lehetne legyártani. A speciális készülék ilyen módon a környezetbarát közlekedés térnyerését világszinten jelentősen felgyorsíthatja. Az új technológia idővel a környezetbarát közlekedés elterjedésének is jelentős lendületet adhat.

https://index.hu/techtud/2022/09/08/muhold-internet-europa/
Hatalmas, széles sávú internetet szolgáltató európai műholdat lőttek fel az űrbe
Sikeresen útjára indult egy hordozórakéta, amely az űrbe szállított egy európai uniós műholdat. A műhold a nagy sebességű internet működtetését segíti majd Európában. A rakétát a francia űrközpontból indították el, és a műhold kevesebb mint félóra múlva, 3800 kilométeres magasságban levált róla. A most felbocsátott műhold szokatlanul nagy, 6,4 tonnát nyom, és közel 9 méter magas. Ez a műhold Európa-szerte, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában biztosít széles sávú kapcsolatot, és az egy felhasználóra jutó átviteli sebesség meghaladja a 100 Mbps-ot, ami egyenértékű az üvegszálas közvetítéssel. A műhold várhatóan 2023 nyarán kezdi meg működését.


https://ng.24.hu/tudomany/2022/09/04/szovegbol-kepet-allit-elo-a-mesterseges-intelligencia/
Képet állít elő szövegből a mesterséges intelligencia
Kifejlesztettek tudósok egy mesterséges intelligencián alapuló módszert, amellyel szuperszámítógépek nélkül is lehetségessé válik szövegből képet előállítani. Még a művészi tehetséget nélkülöző laikusok számára is hatékony eszköz a modell, nincs hozzá szükség különleges ismeretekre vagy hardverre, mégis lehetővé teszi, hogy a számítógép utasítás alapján képeket generáljon. A betanított modell meglehetősen kompakt, ezért egy hagyományos grafikus kártyán képes futni, nem kell hozzá speciális eszköz, vagy szuperszámítógép, mint a korábbi képszintetizáló eszközök esetében. Amint a mesterséges intelligencia igazán megértette, miből is áll össze egy autó, vagy mik is jellemzőek egy művészi stílusra, képes ezeket ideális esetben új példák alkotására felhasználni, pont úgy, ahogy egy festőművész műhelyének tanítványai mind ugyanabban a stílusban alkotnak. A kutatók célja az, hogy a számítógépeket megtanítsák „látni”, vagyis megérteni egy-egy kép tartalmát, s a mostani eredmény olyan előrelépés, ami tovább viszi az alapkutatást a számítógépes látás és gépi tanulás terén. A kutatók úgy vélik, az eszközük olyan forradalmi átalakulást eredményez majd a rajzolásban, mint amilyen a szövegszerkesztő megjelenése volt a kézzel vagy írógéppel íráshoz képest.


https://hvg.hu/tudomany/20220907_robot_valodi_bor_emberi_bor_robotT_ujja
Laboratóriumban növesztett élő bőrrel vonták be egy robot ujját japán kutatók
Speciális robotujjat fejlesztettek a Tokiói Egyetem kutatói. A szerkezet különlegessége, hogy sikerült valódi, laboratóriumban növesztett emberi bőrszövettel bevonni, vagyis gyakorlatilag olyan, mintha egy emberi ujj lenne. A tudósok korábban próbálkoztak már hasonló megoldással, hogy a robotok minél emberszerűbbek legyenek. Ezeknél a megoldásoknál azonban mesterséges bőrrel látták el a fémvázat, nem pedig élő szövettel. A robot ujjának bőrét kollagénből és kötőszövetből állították elő. Ezt végül olyan sejtekkel vonták be, amelyek segítségével létrehozták a végeredményt, a valódi emberi bőrt. A kutatók szerint további fejlesztésekre lesz szükség, a bőrt ugyanis folyamatosan nedvesen kell tartani ahhoz, hogy ne töredezzen szét. Éppen ezért a jövőben olyan csatornákat alakítanának ki, amelyek folyamatosan folyadékkal látnák el a robot ujját.


https://hvg.hu/tudomany/20220905_vezetek_nelkuli_toltes_elektromos_aram_tovabbitas
A vezeték nélküli töltést forradalmasították dél-koreai kutatók
Minden eddiginél jobb megoldást készítettek kutatók a vezeték nélküli töltésre. A mobilipar következő nagy dobása a kontaktmentes vezeték nélküli töltés lehet. A technológián jó ideje dolgoznak már a mérnökök, néhány ígéretes megoldást pedig már láthattunk is az elmúlt években. Ezekben azonban közös, hogy továbbra sem képesek túl nagy távolságokat áthidalni, legfeljebb egy asztalnyi/szobányi távolság az, ahonnan még működni tudnak. Most ezt a távolságot sikerült jelentősen megnövelniük a dél-koreai kutatóknak. Infravörös lézerfény segítségével 400 mW teljesítményt továbbítottak 30 méter távolságra. Ez egyelőre a kisebb méretű eszközök töltéséhez elegendő áram, de a jövőben nagyobb készülékek, például okostelefonok, táblagépek vagy laptopok töltéséhez is tovább lehet fejleszteni a technológiát. A tanulmány szerint az energiát biztonságos módon továbbították: a lézer készenléti üzemmódra áll át, ha épp nem kell működnie. Az eddigi technológiákhoz képest az igazán nagy újdonságot nemcsak a távolság, hanem az is jelenti, hogy az adónak és a vevőnek nem kell egy vonalban lennie. Amíg a kettő egymás látószögén belül helyezkedik el, a folyamat működik. A vevőegység csupán 10x10 milliméteres, vagyis elég kicsi ahhoz, hogy elférjen egy kompakt eszközben. Ennek köszönhetően az otthoni mozgásérzékelők vagy digitális hőmérők tölthetők a technológiával. A mérnökök úgy állították be az infravörös lézerfényt, hogy az nem károsítja sem a bőrt, sem a szemet.


https://elkh.org/hirek/az-agy-jutalmazasi-rendszerenek-uj-anatomiai-es-genetikai-reszleteit-irtak-le-magyar-kutatok/
Az agy jutalmazási rendszerének új anatómiai és genetikai részleteit írták le magyar kutatók
Az agy jutalmazási rendszerének új anatómiai és genetikai részleteiről közöltek tanulmányt magyar kutatók, egy rangos tudományos folyóiratban. Az úgynevezett mediális prefrontális kéreg és két ősi agyterület közötti kapcsolatot vizsgálták kísérleti egerekben. Ezt a két agyi régiót köti össze az a pálya, amelyen keresztül a dopamin – az agyi „jutalommolekula” – áramlása szabályozza a különböző jutalmazással összefüggő folyamatokat. Bár a jutalmazási rendszer régóta az idegtudomány egyik intenzíven kutatott területe, bizonyos anatómiai részleteit, genetikai tulajdonságait a mai napig sem sikerült teljes mértékben feltárni. A pontos anatómiai részletek hiányában azonban a további, élettani és viselkedéses kísérletek is nehezebben értelmezhetők. A magyar kutatók által leírt kísérleti módszer könnyen alkalmazható élettani és viselkedési kísérletekben is, így ez a kérdés a jövőben közvetlenül is vizsgálhatóvá válik. Ezek az eredmények hozzájárulhatnak a jutalmazási rendszer működésének jobb megértéséhez, többek között, hogy mi történik az agyban különböző viselkedési zavarok, például függőség esetén, ami a jövőben támogathatja az ilyen zavarok hatékonyabb kezelését.

https://24.hu/tudomany/2022/09/07/negativ-rossz-hirek-media-internet-okostelefon-betegseg-lelki-fizikai-fajdalom/
Lelki és testi tünetei is lehetnek annak, ha az ember folyamatosan negatív híreket olvas
Egy új tanulmány szerint nemcsak lelki, de testi tünetei is lehetnek annak, ha az ember folyamatosan negatív híreket olvas. A kutatás szerint a súlyosan problematikus hírfogyasztás jeleit mutatók 74 százaléka számolt be mentális és 61 százaléka testi problémákról. Ezt a diagnózist a megkérdezett 1100 ember mintegy 16,5 százalékánál tudták megállapítani. A tanulmány vezető az eredmények alapján arról számolt be, hogy az érintetteknél egy ismétlődő állapot alakulhat ki, amelyben ahelyett, hogy kikapcsolódnának, még jobban belemerülnek, figyelik a híreket, éjjel-nappal frissítéseket keresnek, hogy enyhítsék szorongásukat. A megkérdezettek mintegy 27,3 százaléka mérsékelten problémás hírfogyasztó, 27,5 százalékukat minimálisan befolyásolta az olvasott hír, 28,7 százalékuk pedig nem tapasztalt semmilyen problémát. Azok a válaszadók, akik nehezen tudnak elszakadni az elolvasott negatív hírektől, magas pontszámot értek el a kutatók által felsorolt öt problémás hírfogyasztási dimenzióban: elmerülnek a hírek tartalmában, a hírekkel kapcsolatos gondolatokkal vannak elfoglalva, több hír fogyasztásával próbálják csökkenteni a szorongást, nehezen tudják elkerülni a híreket és a hírfogyasztás zavarja a mindennapi életüket. A kutatás vezetője szerint nem véletlenül végeztek tudományos felmérést a témában, ugyanis számítottak arra, hogy a megkérdezettek jelentős részénél tapasztalják majd a problémás hírfogyasztás jeleit. Azt azonban nem gondolták volna, hogy ez majdnem az emberek ötödét érinti és emiatt tünetektől szenvednek.


https://www.origo.hu/tudomany/20220908-egy-romai-torony-maradvanyait-tartak-fel-hadrianus-falanal.html
Római kori torony maradványaira bukkantak régészek Angliában
Torony maradványait tárták fel diákszállás építése során Angliában. Észak-Angliában található az egyik tengerparttól a másikig húzódó 116 kilométeres kőfal, amelyet a római korban Britannia provincia határára építettek. Az építése időszámításunk szerint 122-ben kezdődött és mindössze hét év alatt fejeződött be. Öt római mérföldenként 16 kőerőd épült és ezek között volt nyolcvan mérföldvár, számos torony, hat ellátó erőd, valamint a faltól délre emelt földvár. A régészek most egy olyan körzetében végeztek ásatásokat, ahol a torony egyetlen példájára bukkantak, a fali árok és hat akadálygödör mellett. Korábban már elvégeztek egy értékelést a helyszínnel kapcsolatban a meglévő régészeti és történelmi információk felhasználásával, hogy meghatározzák a potenciális régészeti örökség eszközeit és azok hatását. Ez azt mutatta, hogy az ásatási terület a kőfal és a védőárok vonala mentén terül el, ám egy 2015-ös régészeti felmérés homokkőtörmeléket talált, ami arra utal, hogy minden építőanyagot eltávolítottak onnan, így csak a „törmelékmag" megbolygatott maradványai maradtak a falból. A római kori torony hossza körülbelül 12 méter, az alapok szélessége 2,36 méter és 2,46 méter között van. Úgy tűnik, hogy a belső teret a 19. század végén és a 20. század elején végzett szintezés vagy építési tevékenység megrongálta, a csapat azonban feltárt egy római tegula töredéket, amely arra utal, hogy a torony tetejét cserép fedte. A tegula azon nagy peremes téglaalapok neve, amiket a rómaiak a háztetők befedésére használtak.


https://www.origo.hu/tudomany/20220906-csapadek.html
Az esővíz hatékonyabb felhasználására készül Bécs
Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet, míg a tulajdonképpeni feladatra – a városban keletkező szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére – mindössze a kapacitások alig tíz százalékát használják. Ezen szeretne a jövőben változtatni Bécs. A természetben a lehulló csapadék 80 %-a ott párologhat el, ahol földet ért, míg a beépített városi területeken ez az arány mindössze 5 %. Bécs célja, hogy a jövőben jelentősen javuljon ez az arány. A csapadék megtartásával nemcsak a zöldterületek járnak jól, de a város klímája is javul. Egységes stratégiát még nem dolgozott ugyan ki a város, de az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb.


https://ng.24.hu/termeszet/2022/09/08/kulonleges-sejt-segiti-a-jak-legzeset/
Különleges sejt segíti a jak légzését
Speciális tüdősejtek is segítik a Tibeti-fennsíkon élő jak életmódját. A magashegyi környezetben a ritka levegő miatt kevesebb oxigént képes felvenni az alacsonyan fekvő területekhez szokott szervezet, ám régóta ismert, hogy egyes hegyekben élő embercsoportok, illetve állatok is kiválóan alkalmazkodtak e korlátozott lehetőséghez. A házi jak 3-4 ezer méteren, a vad jak pedig 4-6 ezer méteren is jól megél, vagyis igazán magashegyi állat. A vérén, illetve szív-, tüdő- és érrendszeri sajátosságain keresztül is védekezik az alacsony légköri oxigénszint ellen. A kutatók DNS-vizsgálatot is végeztek és összehasonlításokat az európai szarvasmarhával, így keresték azokat a speciális alkalmazkodást jelző géneket, amelyek a jak magashegyi életmódjához köthetőek. A vizsgálatokkal 127 olyan gént sikerült feltárniuk, amely ezt az alkalmazkodást szolgálja. A génkifejeződés (vagyis a gén speciális helyzethez köthető aktivitása) a jak esetében eltér a szarvasmarháétól. A tüdőben a génkifejeződés vizsgálata során azonban egy eddig ismeretlen sejttípust is találtak a jak tüdőereinek falában. Az eltérő kifejeződésű gének közül kettő kimondottan e sejtekben volt kiugróan aktív más tüdősejtekhez képest. A kutatók szerint ez felel azért, hogy a jak tüdejének erei erőteljesebbek, rostosabbak, és ennek köszönhetően bírják jobban a magashegyi körülményeket.


https://hvg.hu/tudomany/20220907_cukorbetegseg_inzulininjekcio_gyogyszer_tabletta
Kifejlesztették a tablettát, ami leválthatja az inzulininjekciót
Szájon át beszedhető inzulintablettát fejlesztettek ki kanadai kutatók, ami hamarosan leválthatja az inzulininjekciót. A gyomorból jóval lassabban jut el a májba az inzulin, mint az injekcióval, ráadásul kevesebb is. Korábban is voltak már hasonló fejlesztések, ám ezek a megoldások csak korlátozott sikereket értek el – főként azért, mert az inzulin felhalmozódott a gyomorban. A kutatók ezért egy új megoldással próbálkoztak. Ahhoz, hogy hatásos legyen, gyorsan be kell jutnia a májba. A lenyelt gyógyszer esetében azonban ez 2–4 óra, míg az injekció esetében ez az idő csupán 30 perc. A kanadai kutatók tablettája azonban ugyanerre képes – vagyis rövid idő alatt eljut az inzulin a májba. Az eredmény elérése érdekében a kifejlesztett tablettát az ínyhez kell behelyezni, ahol feloldódik. Itt a hatóanyag az ajak belső részénél található membránnak köszönhetően gyorsan fel tud szívódni. A kutatók egyelőre laboratóriumban, patkányokon tesztelték a megoldást, ám azt találták, hogy az inzulin majdnem 100 százaléka felszívódott. Ha ezt sikerül átültetni az emberekre is, az nemcsak megkönnyítené a betegek életét, de jelentős mennyiségű hulladéktól is tehermentesítené a bolygót. A szakemberek a jövőben klinikai teszteket végeznének, hogy kiderüljön, mennyire hatékony a gyógyszerük.


https://hvg.hu/tudomany/20220905_hormonterapia_gnrh_down_szindroma_kognitiv_kepesseg eget
A Down-szindrómások kognitív képességeinek fejlődésében segít egy hormonterápia
Hormoninjekciós terápia segíthet a jövőben a Down-szindrómával élőknek, egy új kísérlet ugyanis rámutatott: javulhatnak tőle a kognitív funkciók. Egy előzetes, embereken végzett klinikai terápia során kimutatták, hogy a Down-szindrómával élőknek javultak a kognitív képességeik. A tanulmány szerzője szerint a terápia nagyon ígéretes, ugyanis már egy alkalmazott metódusról van szó, aminek nincs mellékhatása. A Down-szindrómás emberek többsége, mintegy 77 százaléka az Alzheimer-kórhoz hasonló tüneteket tapasztal, a 60 évesek körülbelül felénél pedig jelentkezik a neurodegeneratív rendellenesség. A Down-szindrómás emberek gyakran elveszítik a szaglásukat. Az egérkísérletek során a kutatók arra jutottak, hogy a kognitív és szaglási funkciók 15 napon belül helyreálltak a hormonterápia hatásától. A csapat ezután egy hét főből álló, 20 és 50 év közötti Down-szindrómás férfin próbálta ki a terápiát. A betegek hat hónapon át kapták a hormont, majd a vizsgálatok kimutatták, hogy bár a szaglásra nem volt hatással, a kognitív képességek hét emberből hatnál javultak.